Aktuális | Cikkek | Linkek |   Digiretus.ro
Photoshop Tipp|2016.08.08.
LightRoom|2016.06.15.
Android|2016.05.22.
Photoshop Videó|2016.05.16.
Photoshop Tipp|2016.02.12.

Támogasd a DigiRetust!

 


Reméljük megéri! :)


Adobe Lightroom - Dolgozzunk fel egy Nap fotót!

 


Mostanában volt aktuális a Nap fotózása, hiszen május 9-én volt a Merkúr áthaladás központi csillagunk előtt. Koca asztrofotósként én is próbáltam megörökíteni és a videóban látható lépésekkel dolgoztam fel a félresikerült képet.


Photoshop Touch (Android) - Kreatív színtelenítés (videó)

 


Ha nem elég a szimpla színtelenítés, hanem a világosságát és kontrasztját is állítani szeretnénk a képnek, akkor itt egy gyors megoldás.


Grunge (meggyötört) képhatás (Photoshop Videó Tipp)

szint: könnyű


Szükségünk lesz egy normál fotóra és egy erősen texturált képre, melyek keverésével "meggyötört" képhatást hozunk létre, és egyúttal megismerkedünk az összhatásmódok és az átlátszóság alapjaival.


Derítőfény az árnyékokra Photoshopban

szint: haladó


Ha fotód jórészt túl világos ahhoz, hogy egyszerűen tovább világosítsd, de a főtéma meglehetősen sötét, akkor szükséged lesz egy kis photoshopos derítésre.

 
 
   
 

Milyen képszerkesztő szoftvert használsz leggyakrabban?

Photoshop Elements
GIMP
Paint Shop Pro
más program
nem használok


   



Keresés az oldalon



LightRoom|2009.12.08.

Adobe Photoshop Lightroom - Élesítés

 


A részletek kiemelésének apró rejtelmei, LightRoom módra.


 

Norman Koren - Benyomások és technikák (Canon EOS 10D)

Norman Koren amerikai fotográfus néhány élményét osztja meg velünk ebben a leírásban, a Canon EOS 10D digitális tükörreflexes fényképezőgéppel kapcsolatban. Ugyan a leírás másfél-két éve született, de a gép még hazánkban is használatban van, így hellyel-közzel van aktualitása. A közölt benyomások pedig időtállók, tehát bárki hasznos információkat meríthet belőlük.

Hirdetés
 

Nyomtatóbarát verzió

www.digiretus.hu - Canon EOS 10D


 

Norman Koren


Canon EOS 10D digitális SLR
Benyomások és technikák, 1. rész

frissítve 2004. szeptember 11.

(A cikkben szereplő hivatkozások a szerző, eredeti, angol nyelvű írásaira mutatnak.
Terveink szerint cikkeinek nagy részét a későbbiekben magyar fordításban is közöljük.)

 

Bevezetés

Nagy hatással volt rám a 6,3 megapixeles Canon EOS 10D, amikor a 2003 márciusában megrendezett, las vegasi PMA kiállításon megláttam. 13x19 colos printjei hibátlanok voltak és nem túl közelről szemlélve a 24x36-os nyomatok is nagyszerűnek tűntek. (Nem várta volna az ember, hogy ilyem mértékben élesek lesznek). A gyors, pozitív, 7 pontos autofókusz, a masszív magnézium váz, a szinte alig észlelhető zárkésleltetési idő, és a D60-hoz képest nyomott ár ($1499 a $2200-hoz képest) szintén fontos szempontok voltak számomra. Röviddel hazaérkezésem után rendeltem is egyet belőle, ami március végére meg is érkezett. Nagy változást jelentett ez számomra, hiszen korábban Canon FD manuál fókuszos fényképezőgépeket és objektíveket használtam, amelyek még 1986 előtt készültek.

A 10D sok szempontból ugyanazt az érzetet és működést nyújtja, mint egy filmes SLR. Optikai keresővel, zárszerkezettel és tükörrel látták el. Működési módjai, autofókusza, expozíciós beállításai, valamint fő-, és gyorsbeállító kezelőszervei is a filmes EOS fényképezőgépektől származnak. Igen robosztus felépítésű, köszönhetően a magnézium váznak. A kereső képe kicsi, de a manuális fókuszáláshoz azért elegendő, ha az autofókusz nem az elvárásainknak megfelelően teljesít. (A gondolatolvasó autofókuszt még nem találták fel, de a kézi élességállítás már közel jár ehhez.) A 10D sok tekintetben különbözik az SLR gépeket idéző kompakt fényképezőgépektől (mint amilyen a Nikon 5700, Minolta DiMAGE 7Hi, és a Sony DSC-F717). Ezek nem rendelkeznek tükörmechanikával; ehelyett LCD-s keresővel látták el őket, amelyen még elkészülte előtt ellenőrizhető a digitális fotó (ez nagy előnyük, bár meglehetősen energiaigényes), de a keresőkép nem igazán részletes. Az SLR-like fényképezőgépek elég nagy zárkésleltetési idővel is rendelkeznek. Személy szerint az optikai, SLR keresőt kedvelem..

Egészében véve nagyon elégedett vagyok a 10D-vel. Éles, szemcsementes, színei, tónusai teljesen az elvárásaimnak megfelelőek. Egyetlen fenntartásom vele kapcsolatban - amit más DSLR-eknél is tapasztaltam - hogy kontrasztos fényviszonyoknál hajlamos kiégetni a csúcsfényeket. Főként a naplementéknél tapasztalható ez a jelenség. Ebből a szempontból a diafilmekre hasonlít. Munkáim többségét negatív filmre készítettem, amelynek sokkal tágabb a mozgástere - itt kevesebb a probléma a kiégéssel, kivéve az extrémebb szituációkat. Szerencsére számos megoldás létezik erre a problémára. Ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni a "Tonal quality and dynamic range in digital cameras" (Tónusminőség és dinamikaátfogás a digitális fényképezőgépeknél) című cikket.
 

Újdonságok
2005. szeptember A 12.8 megapixeles, kisfilmes képkocka méretű érzékelővel ellátott Canon EOS 5D bejelentésének és forgalmazásának időpontja. Nem sokkal nagyobb, mint a 10D, de sokkal a kisebb és könnyebb, mint az EOS 1Ds Mark II. $3,300 dolláros ára kevesebb mint a fele a 16.7 megapixeles 1Ds Mark II $7,000 dolláros áránál.

2004.
augusztus 9. A Canon bejelentette a l0D utódját az EOS-20D-t. Leírásomat lásd lentebb.
(Azóta a Canon kihozta a 20D utódját, a 30D-t is - a szerk.)

2004. január A Canon EOS 1D Mark II, az 1D utódjának bejelentése. Kapható 2004 áprilisától. Tulajdonságai: 8.2 megapixel, 28.7x19.1 mm méretű CMOS szenzor (átlósan 34.5 mm; 1.27x nagyobb, mint a 10D-ben lévő; 1.3x fókusz szorzó) 8.5 mikronos képpont mérettel, 8.5 képkocka per másodperces sorozat, egy meglehetősen nagy, 40 képes puffer, kiválóan szigetelt váz por és víz ellen. Tömege: 1220 g akkumulátor és objektív nélkül (kb. fél kilóval több a 10D-nél). Gyors témákhoz ajánlott gép, sport-, vad-, és akciófotósoknak. Szinte minden elképzelhető funkcióval felszerelték. A 10D-nél sokkal drágább - kb. $4,000 USD körül. Tesztek a Dpreview.com -on vagy a Rob Galbraith oldalon olvashatók.

A Nikon bejelentette a 6 megapixeles D70 digitális SLR fényképezőgépét $1,000 USD körüli áron. (A Nikon weboldala elég idegesítő, lassú Flash bemutatóval. De biztos élvezni fogod, ha a például a meccseket is a szünetben lévő reklám miatt nézed és a félidő kezdeténél elkapcsolsz.) Thom Hogan szerint inkább tekinthető a D100 modell utódjának, mint a 300D-hez hasonló belépő szintnek. Ára a 10D árát is lejjebb nyomta - "ami jó", ahogy Martha mondaná. A Dpreview.com-on olvasható róla előzetes. A Nikon egy 18-70 mm f/3.5-4.5 DX objektívet is kínál hozzá - ami minőségben jobb, mint a 300D mellé kínált 18-55mm-es optika.

2003. szeptember A Canon EOS Digital Rebel 300D bejelentése, ami egy belépő szintű digitális SLR a 10D számos funkciójával, kevesebb mint 2/3 áron. Könnyebb is annál (560 g vs. 790 g) és (nem meglepő) kevésbé jól összerakott - meglehetősen műanyag érzetű. Viszont nagyon megéri az árát, főleg a felső kategóriás kompakt digitális fényképezőgépekkel összevetve. 100 dollárral többért egy elfogadható minőségű 18-55 mm f/3.5-f/5.6 objektívet is kapunk hozzá, amelyet a 300D, átlósan 27.1 mm-es érzékelőjéhez terveztek. Kiváló vétel. Bár az "L" jelzésű optikákkal nem igazán vethető össze, Peteris Treijs letesztelte az objektívet a tesztábrám felhasználásával és határozottan élesebbnek találta a Canon amatőr szintű 24-85 mm-es objektívénél. Nem tudok sokat elmondani arról melyiket válasszuk, a 300D-t, vagy a 10D-t. Minden a fotós elhivatottságunktól és pénztárcánktól függ. Ha bizonytalan vagy a választásban, javaslom Michael Reichmann írását, vagy a Dpreview.com átfogó tesztjét.

Nem terveztem átfogó tesztet. A felsorolt oldalak ezt már megtették és nincs rá szükség, hogy ugyanazokat ismételjem. Ebben a részben bemutatom a 10D-t, számos működési módját, néhány tanáccsal a használatát illetően. A 2. rész a különféle tárolóformátumokkal foglalkozom és összehasonlítom a D100-al, bemutatok néhány Raw converter programot és a vaku működését.A 3.rész a felbontást és a képminőséget tárgyalja, majd egy értékelést kaphat az olvasó.
 

Canon EOS-20D  bejelentve: 2004. augusztus 9.

Az EOS-20D a Canon 10D utódja, nagyjából azonos érzékelő mérettel (és 1.6x fókusz szorzóval), 8,2 megapixeles CMOS szenzorral, magasabbra nyíló (és jobb) vakuval, gyors bekapcsolási idővel (sokkal fontosabb int gondolnánk), és két új, érdekes EF-S objektívvel (amelyek a 20D érzékelőjét lefedik, de nem működnek a 10D-n): 10-22 mm f/3.5-4.5 és 17-85 mm f/4.5-5.6 IS (képstabilizátoros). Mindkét optika minőségi darabnak tűnik, de egyik sem kapott "L" jelölést. Talán az egyetlen visszalépés, a zajosabb zár. A kisebb, könnyebb, olcsóbb és kevésbé strapabíró EOS 350D-nek jóval csendesebb a zárszerkezete.

2004 novemberében vásároltam egy EOS-20D-t, amit Indiában használtam.

A 20D-ről a Luminous-landscape.com és az Imaging-resource.com-on olvashatunk teszteket. Az Imatest programmal - amely a fényképezőgépek és objektívek élességét, képminőségét méri - néhány tesztet végeztem.

A mindenkit érdeklő kérdés, "Mi a különbség a 20D és a 10D képminősége között?" Az Imatest-nek köszönhetően ez a kérdés pontosan megválaszolható, felhasználva a dpreview.com ISO 12233 tesztábráját.

Ha a megnövelt pixelszámot vesszük alapul (3504x2336 <> 3072x2048), 14%-os lineáris felbontásnövekedést kapunk.

Az élesség méréséhez egy haránt csíkozott, fekete-fehér ábrát használtunk (vagy inkább sötét és világos szürkét). A jobboldalt látható képkivágás ezt mutatja (mely hasonló mindkét gép esetén).

Hosszát a 10-90%-os emelkedési távolságával mértük. A fekete vonalak a fényképezőgépből kijövő nyers kép éleit jelenítik meg. A 20D nagyobb emelkedést mutat az éleknél - ez a megnövelt élesítés jól látható jele. A szaggatott piros vonalak egy átlagos mértékű élesítés után mutatják az éleket. Ez lehetővé teszi, hogy a különböző mértékű élesítések megfelelően összehasonlíthatóak legyenek. Pixelben mérve, az emelkedési távolság közel azonos mindkét gépnél. Viszont a pixelek mérete kisebb a 20D esetén: 6.42 mikron, a 10D 7.38 mikronjához hasonlítva. A teljes 10-90% emelkedés (átlagos élesítéssel) 16%-al nagyobb a 20D-nél.

Az alsó ábrák a térbeli frekvencia választ mutatják (spatial frequency response - SFR; nevezik MTF-nek is), amely kontrasztként jelentkezik egy adott térfrekvencián. Erről a Mi az a képélesség és hogyan mérhető? cikkben írtam bővebben. Lényegében a nagyobb SFR jelenti a nagyobb részletességet. Az MTF50 az a térfrekvencia, ahol a kontraszt a kisfrekvenciás értékének felére csökken, az élesség detektálásához tökéletes mérce.

Ciklus/pixellel mérve az élesítéssel korrigált MTF50 (szaggatott piros) érték kissé jobb a 20D esetében - nem nagy meglepetés. Vonalszélesség per képmagasság értéken mérve - amely a részletesség mérésére szolgál - a 20D a vártaknak megfelelően 18%-al jobb.

Mindkét tesztfotó 50 mm-es objektívval készült (valószínúleg a kiváló 50mm f/1.4-el) f/9 rekesszel, amely közel optimális rekeszérték - így a legélesebb. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy:

  • Ez a (minőségi) objektív nem korlátozza az elérhető felbontást.
  • Az EOS-20D az elvártaknak megfelelő eredményt ad.
  • Az objektív minősége rendkívül fontos a 20D esetében, még a 10D-nél is fontosabb, mivel a 20D pixelei kisebbek.
Az SLR-ek objektívei márkára, de egyedileg is nagy szórást mutathatnak. A minőségellenőrzésük közel sem tökéletes. Az Imatest egy jó módszer, hogy különböző gyújtótávolságokon és rekeszeknél mérjük a optikai teljesítményt - és megállapíthassuk egy objektív minőségét.

A dilemmám--  Szeptember végén nyílik a Photokina kiállítás. Hacsak a Canon nem jelenti be az 1Ds utódját, a számomra is elviselhető áron (nem valószínű), egy 20D-t fogok vásárolni a (szerény) felbontásbeli előny és az objektívek miatt.. Az objektívek jelentik a fő motivációt: Hiányolom a 10D extrém nagylátószög lehetőségét. A 10-22 (35mm-es értéken 16-35 mm) optika pont az elvárásaimnak megfelelő és a 17-85 IS is biztatóan hangzik. Van egy 24-70 f/2.8 L objektívem, hogy betöltsem az űrt a 17-40 f/4 L és a 70-200 f/4 L között. Eléggé "se vele, se nélküle" a kapcsolatunk. Éles képet ad, de szörnyen nagy és nehéz, hosszabb gyalogtúrákon gyötrelem a cipelése. A 17-85 viszont álomszépen hangzik.





Az EOS 10D-vel készült képek Image Gallery 2003 galériámban találhatók.
Tonal quality and dynamic range in digital cameras c. cikkem elmagyarázza, hogyan hozhatjuk ki az optimális tónusminőséget digitális fényképezőgépünkből.

Miért választottam a 10D-t

Lassan a digitális fotográfia válik egyeduralkodóvá. Ahogy már kifejlettem a Digital vs. film cikkben, ez csak idő kérdése. A digitális fényképezőgépeknek sok előnye létezik - nem kell film, nincs előhívás, nincs szemcsésség, tökéletes színek, nincs futkározás a fotóüzletbe a filmet kidolgoztatni majd a nagyítást elhozni, nincs időigényes szkennelés. Az azonnali visszellenőrizhetőség nagy előny - sokak szerint így jobban fejlődik a fotós; azonnal látható az eredmény és a hibák. A digitális fényképezés jó szórakozás; gondtalanul kattintgathatunk.

A 7999 dolláros, full-frame (24x36mm-es érzékelő), 11 megapixeles EOD-1Ds már túllép a 35mm-es kisfilm teljesítményén és a középformátummal konkurál. A Canon kiváló Tilt/shift sorozatával (24, 45, és 90 mm-es objektívek), 16x24 inches (kb. 40x60 cm) képméretig kiválthatja a többi fényképezőgépet. Az 1Ds-t választanám, ha nem lenne olyan magas az ára, de jelenleg elérhetetlen számomra. Az, hogy "megéri-e?", eléggé személyfüggő. Számos kérdést vet fel: Mennyit költesz filmre és előhívásra? Mennyit ér meg számodra a gyors eredmény - hogy nem kell a filmmel a fotólaborba és vissza rohangálni? Mik a megrendelőid elvárásai? Milyen vastag a pénztárcád? 1Ds-t vettem volna, ha igényes és sok megrendeléssel ellátott hivatásos lennék..

A 10D az 1Ds kistestvére: kisebb és 275 grammal könnyebb annál, sok szolgáltatással, bár kevésbé kiforrott autofókusszal, ami gyenge fényben és f/8-tól elég bizonytalanul működik (érdemes kézi élességállítást használni). Kisebb képérzékelője miatt (15.1x22.7 mm) az effektív gyújtótávolság szorzó, kb. 1,6x, tehát egy 24-85 mm-es zoomobjektív 38-136mm-nek megfelelő képkivágást ad, egy full-frame fényképezőgéphez viszonyítva. Ez jól jön a teleobjektívek esetén (madarakhoz ideális!), de jelentős hátrányt jelent a nagylátószögű fotózásnál, ami a kedvencem. A nagyszerű 17-40 mm f/4 L (27-64 mm ekvivalens) némileg kisegít.

A 10D-vel kitűnő 33x48 cm-es nyomatok készíthetők, ami Epson 2200 nyomtatóm maximuma. Bár a felbontás nem ér fel egy jobb minőségű 35mm-es kisfilm felbontásával, még így is jobb mint sokan gondolnák. A zajmentesség, a sima tónusok és a jó színvisszaadás összevehtetővé teszi a képminőséget a 35mm-es rendszerével. A 10D egy komoly fényképezőgép. Azt hiszem alaposan megéri majd vele az a két év, amit egy full-frame fényképezőgépre várva együtt töltünk.

A full-frame érzékelők költsége az általam elvártnál lassabban esik - talán azon egyszerű okból kifolyólag, hogy nehezen képesek megfelelő minőséget nagy tételben legyártani. Az elektronika elmúlt három évtizede arról szólt, hogy zsúfolják a méretet - minél több funkciót paszírozzanak ugyanakkora méretű szilikon mellé. De nem csökkenthetjük a méretet a zaj emelkedése, valamint az érzékenység és a dinamikaátfogás csökkenése nélkül. Ha a legjobb képminőséget akarjuk nagy pixelekre van szükség, tehát nagy képérzékelőre is. .

A képérzékelők fejlődése napjainkra lelassult. A kompakt digitális fényképezőgépek (átlósan 11 mm-es, vagy kisebb érzékelőkkel) 5 megapixel környékén toporognak - persze még növekedhetnek kissé, a már így is apró pixelek számának növelésével. A 10D érzékelőjén ugyanannyi pixel található, mint az egy évvel korábban megjelent D60-én, de a javított feldolgozási folyamatnak köszönhetően kevesebb zajjal. A D60-ak és D30-ak elég jó használt árakon mennek manapság. Nem kétséges, hogy új modellek jönnek majd, amelyek lenyomják az árakat, de most megvásárolt digitális fényképezőgéped azért nem fog elavulni fél év alatt. Az egy éjszaka alatt elavuló dolgok kora lejárt. Amíg meg nem kaptam a 10D-t boldogan használtam a 1986 előtt készült Canon FD, manuál fókuszos fényképezőimet anélkül, hogy cseppet is aggódtam volna az avulás miatt. Káprázatos képeket készítettek mindvégig. Végül aztán a digitális SLR-ek, főként a 10D, előnyei végleg meggyőztek.

Íme pár további tényező, ami befolyásolt a döntésemben:

  • Meglehetősen sokat költöttem már filmre és előhívásra - több mint 300 dollárt a márciusi Utah-beli kirándulásomon. Sokkal kevesebbet költök így a jövőben, mert azért használom még a Hasselblad XPant a panorámaképekhez, az EOS-5-t az ultra nagylátószögű képekhez, valamint egy Hasselblad 500C for középformátumú gépet.
  • Kényelem. Már ismerősek a Canon kiegészítők - hiszen 30 éve használom őket. Barátom Dennis Wilkins, aki több Nikon optikával rendelkezik, vásárolt egy Nikon D100-et. A képminőség és a funkciók hasonlók a 10D-hez, de számos különbség is akad. Most páran összesúghatnak, hiszen ez egy hónapokkal korábban, magasabb áron megjelent gép, de a 10D megjelenése után közel azonosra eset le az ára, így könnyedén összehasonlíthatók. Nikon objektívek tulajdonosainak melegen ajánlott a D100 vagy a Fuji S2 Pro.
  • A digitális fényképezőgépek hihetetlenül kényelmesek. Lefotózhatom a 10D-vel az eladásra szánt kiegészítőimet. Fotóztam vele egy fesztivált Boulder belvárosában, közel tökéletes képminőséget kapva, majd másnap megajándékoztam a szervezőket egy fotó CD-vel. Semmibe sem került.
  • A 6500 dolláros különbségen, ami az 1Ds és a 10D között van rengeteg objektívet vásárolhatok (szinte bármelyiket), ráadásul sok kellemes fotókirándulást is tehetek.
  • A digitális SLR gépek képminősége (az átlósan 27 mm-es vagy nagyobb szenzorral szereltek esetén) jobb, mint a kompakt digitális fényképezőgépek esetén (átlósan 11 mm,vagy kisebb érzékelővel) ugyanakkora pixelszám mellett: a feloldóképesség és az átfogás némileg jobb, a zajszint pedig nagyságrendekkel kisebb. Na és persze hatalmas a választék objektívekből.
  • Nem kellett filmet cipelnem májusi Európai "családlátogatásom" alkalmával. Nincs több izgalom a reptéri röntgennél.
 
Jobbra: Pearl Street Mall, Boulder, Colorado (szép városunk).

17-40 mm f/4 L @ 35 mm, 1/125 mp., f/8, ASA 400, kézből, RAW formátumból konvertálva a Canon File Viewer Utility-vel. A 13x19 inches papírra készült nyomatot (18.2 inch szélességű, 169 dpi-n nyomtatva) élvezet kézben tartani. Apróbb tónus korrekciókat eszközöltem rajta, egy kis extra élesítéssel (Radius = 1, a Picture Window Pro szerint). Ez az objektív éles! Majdnem olyan jó, hogy visszaállítsa a "haladásba" vetett hitemet. Olvassátok el Michael Reichmann ajánlóját!

A fenti kép részletei, 1:1 nagyításban.
Az enyhe túlélesítés kiemeli a 13x19-es print megjelenését, de nyomtatásban alig látható. 90 pixel/inch felbontásban (ami manapság egy átlagos monitor felbontása), a teljes kép 23x34 inch méretű lenne. De nem csak az élesség és a zajmentesség, amit kedvelek a 10D-ben; a tónusok a színek is kiválók. Az én (nem túl) szerény meglátásom szerint, jobbak a filmnél.

 

Objektívek

Az EOS 10D képérzékelője több részlete képes rögzíteni, mint a legtöbb színes film. A legjobb eredményhez csúcsminőségű objektívekre van szükség, de a különbség látható. A Canon EF optikák becsült MTF ábrái a Canon USA site-on megtalálhatók. A vízszintes tengelyen a lencseközéptől mért távolság látható, milliméterben. Az MTF az objektív teljesen nyitott és f/8-ra szűkített állapotát mutatja, 10 és 30 vonalpár/mm (nem 40 vonalpár/mm, mint néhány másik oldalon) felbontásoknál, jobbra és balra haránt futó (sagitális és meridionális) vonalak esetén. Az MTF ábra - hogyan értelmezzük magyarázatban nem túl nyilvánvaló, hogy melyik vonal melyik. A magasabb vonalak nyilván a lerekeszelt (f/8) állapotot mutatják és az alacsonyabb térfrekvenciát (10 vonalpár/mm). A Canon ábrái becsültek, nem mérésen alapulnak. Csak egy optimista értéket mutatnak, főleg az olcsóbb objektívek esetében.

Zoom (változtatható fókusztávolság) vs. fix (fix fókusztávolságú) objektívek: Régebben a fixek voltak a jobbak, és pont. Manapság azonban már a csúcskategóriás zoomok (mint a Canon L-szériája), is hozzák a fixek élességét. Az olcsó zoomok nagy szórást mutatnak, némelyikük elég ócska. Vásárlás előtt érdemes alaposan körülnézni. A Fredmiranda.com kiváló gyűjteménnyel szolgál felhasználói véleményekből Canon, Nikon és független gyártók objektíveihez. A fix objektívek előnyei többnyire könnyűek, gyorsak (nagyobb rekesznyílás, u.a. alacsonyabb f-szám), valamivel olcsóbbak, és kevésbé hajlamosak a becsillanásra (optikai elemek közötti fényvisszaverődés, amely erősebb fénynél többnyire ködösíti a képet). A zoomok viszont hihetetlenül kényelmesek. Segítségükkel precíz képkivágást állíthatunk be és ehhez nincs szükség további objektívekre.

[Megyjegyzés a Canon's L-szériához. Az "L" a Canon legmagasabb szériája. Az L-üvegek kiegyensúlyozottan éles és minőségi objektívek, összevethetőek a hasonló Leitz és Zeiss optikákkal. A kisebb fényerővel rendelkező (f/4) L optikák is csaknem olyan élesek mint fényerősebb társaik, de kisebbek, könnyebbek és olcsóbbak. Kiváló vételt jelentenek, ha minőségi objektívre van szükségünk, de nagy fényerőre nem feltétlenül. Némely nem L jelzésű optika is kiváló, bár teljesen nyitva többnyire nem hozzák az L-szintet.]

Íme az általam használ objektívek listája:

  • 24-85 mm f/3.5-4.5 USM A 24-70 mm f/2.8 L olcsó változata, viszont 1000 dollárral kevesebbe kerül, 610 grammal könnyebb, és 54 mm-el rövidebb. A saját példányomra azt mondanám: "elég jó". Teljesen nyitva lágy képet ad, de f/8 vagy f/11 rekesznél éles. Némileg hajlamos a becsillanásra - le kell árnyékolnunk, ha a nap a képmező közelébe kerül. Nagyon jó optika utazáshoz és általános felhasználáshoz - "pillanatfelvételekhez". Úgy tűnik a gyártási szórás azért itt is bejátszik, hiszen némely tekintetben csak közepes. Mindenképpen szerezzünk be hozzá egy opcionális EW-73II napellenzőt.
  • 70-200 f/4 L USM Nagyszerű objektív, amely ugyanolyan éles mint a 70-200 f/2.8 L optikák (az alap és az IS változat), de kisebb a közelpontja (1.2 méter vs. 1.4 és 1.5; 0.21x maximális nagyítással) kevésbé drága ($580 vs. $1130 és $1650) és könnyebb (710 gramm vs. 1310 és 1470). A súly nagyon fontos ha eléred a 60-as éveidet (hurrá!) és hosszabb fotóstúrákat szeretnél tenni. Nagyon jól teljesít közelfényképezésnél is, de nem igazi makro objektív.
  • 17-40 mm f/4 L USM Kiváló, új külső (2003 májusában jelent meg), talán a legizgalmasabb eddigi objektívem. Nagyon csábított a 16-35 f/2.8 L is, ami csak 100 grammal nehezebb, de sokkal drágább. Végül az f/4-es objektívet választottam, mivel az f/2.8 túl nagy rekesz, ha tájképezni szeretnék. Ajánlom Michael Reichmann dícsérő leírását. A 17-40 f/4 L a 70-200 f/4 L-hez hasonló jó vétel. Mindkét L-es optika van olyan éles mint bármi más, amit eddig használtam.
  • 24-70 f/2.8 L USM Talán a legproblémásabb beszerzésem. Azért vettem, hogy lefedjem a 40-70mm közötti fontos tartományt, és a 24-85 sem volt igazán éles. Viszont nem szeretem a súlyát, ami 950 gramm. Nehéz! Nem élesebb a 17-40 és 70-200 f/4 L objektíveknél. Ha a Canonnak lenne egy könnyű 24-70 vagy 24-85 L-es objektíve, eladnám ezt és vennék egy olyat. A Canon talán azért nem jött ki egy ilyen optikával, mert nem annyira szexi, mint az új EF 70-300 mm DO IS USM ($1300; 720 gramm- rendkívül könnyű és rövid) vagy az EF 28-300 f/3.5-5.6L IS USM ($2500; 1670 gramm).
  • 50 mm f/1.4 USM Tökéletes, klasszikus külső. Egy fényerős objektívre vágytam. Ha túrázom, van hogy ezt viszem a 40 - 70 mm közötti űr betöltésére (inkább mint a kevésbé éles 24-85-et).
  • 90 mm f/2.8 Tilt/Shift (közelpont = 0.5 méter; 0.29x maximális nagyítás; teljesen automata expozíció, de manuális élességállítás.)  A 100 mm f/2.8 Macro helyett választottam (közelpont = 0.3 méter; 1x maximális nagyítás; kivételesen éles; barátom Jeff Reagan odavan érte) mivel az én igényeimhez képest elég közel fókuszál a tilt képesség viszont egyszerűen egy csoda - elképesztő mélységélességgel.
Gondolkodtam még a 24 mm Tilt/shift-en de valószínűleg nem veszem meg, mivel a 17-40 kielégítő mélységélességet biztosít.

Nagyon tetszett Michael Reichmann tesztje a 400 mm f/5.6 L-ről: ugyanolyan éles, mint a nagy Canon telefotó objektívek, de kompakt és könnyű. (Michael nem volt túl elégedett a 100-400 mm L-el - ritka negatív vélemény egy L objektívről). 1,100 dollár körüli árával nem túl olcsó, de a Canon egyéb 400mm feletti objektívei (a legtöbbjük képstabilizátorral) 5000 dollár körül kezdődnek. Kedvelem az olyan optikákat is, mint a Nikon 12-24 mm DX, amit kimondottan digitális SLR-ekhez terveztek - nem rajzolja ki a teljes, 35mm-es képkockát. A Sigma is megtalálta ezt az űrt a 12-24 mm F4.5-F5.6 EX DG Aspherical HSM-el. (Ettől a sok betűtől lenne jobb?) Még gyűjtöm az észrevételeket - nem bízom annyira a Sigma optikáiban, mint a Canon L-ekben. A Sigma is bejelentett egy kompakt 18-50-es és egy 55-200-es objektívet, amely szintén a 35mm-es filmnél kisebb DSLR érzékelőkhöz tervezett (mint az EOS 10D, D100, Sigma SD9/10, stb.).

Független gyártók objektíveivel nem foglalkoztam behatóbban. Steve Stanford szerint: "Úgy vélem a Sigma 24-70 f/2.8 EX gyengén teljesít. Ezzel szemben a Sigma 70-200 f/2.8 EX egy kitűnő üveg - amit nem mondhatnék el a Canon 70-200 2.8 L-ről (és igen, mindkettőt kipróbáltam)." Adam Wynne a Sigma 24-70 f/2.8 EX-et elfogadhatónak találta.

További objektív tesztek: A következő weboldalak talán segítséget nyújtanak, milyen objektívet válasszunk. A Pcphotoreview.com és a Fredmiranda.com adatbázisai a felhasználók véleményén alapulnak. A Photo.net  és Bob Atkins is közöl néhány leírást a Canon vázakról és optikákról.A PhotoDo-n is kitűnő MTF teszteken találhatunk, de sajnos jó ideje nem frissítik, így újabb optikák nem szerepelnek rajta.

Kiegészítők


  • Tároló eszközök.  A 10D-hez nem jár semmi ilyesmi. Ezt nem is bánom. A legtöbb kompakt gép mellé járó 16 vagy 32 MB-os memória inkább vicc kategória. Vettem egy gyors, 1 GB Compact Flash (CF) kártyát 300 dollárért. Nagyjából 150 RAW, vagy 450 jó minőségű JPEG képet tud tárolni (vagy a kettő kombinációját). A sima 1 GB-os kártyák 240 dollár körüli áron kaphatók. Rob Galbraith tesztjei szerint a nagysebességű (high speed) kártyák komoly előrelépést jelentenek a 10D számára, így megérik az extra ráfordítást. Válaszd azt a kártyát, ami elérhető számodra! Nem fogod megbánni. Az árak folyamatosan esnek. Ha véletlenül törlöd a fotókat, szükség lesz hozzá egy "recovery" szoftverre. Jerry Bratton a PhotoRescue programot ajánlja, ami 29 dolláros árával jó vételnek ígérkezik.
  • Távkioldó.  Az RS-80N3 Remote Switch 50 dollárba kerül. Az exponáló gombhoz hasonlóan félig nyomva aktiválódik az autofókusz és a fénymérés. A régivágású, mechanikus távkioldók nem használhatók a Canon SLR gépekkel.
  • Extra akkumulátor.  Vegyünk legalább egy plusz BP-511 akkumulátort. Szinte kötelező! Az akkumulátorok eléggé sokáig bírják - egy egész napos fotózáson még nem sikerült lemerítenem egyiket sem (bár nem vagyok megrögzött kattintgató), de minek kockáztatnék? Van, hogy elfelejtem előző este feltölteni az akkut. Amíg az egyik használatban van, közben tölthetjük is a másikat. Szükség lehet a kiegészítő akkukra az extrémebb szituációknál is (mint egy hosszú esküvő, ahol képek ezreit kell elkészítened egy este). Az ilyen esetekre ajánlott a BG-ED3 akkutartó markolat használata.
  • Compact Flash kártyaolvasó.  Nagyjából 20-30 dollárba kerül. Sokkal gyorsabb adatforgalmat biztosít, mint ha a 10D-t a számítógéphez csatlakoztatjuk.
  • Autós töltő konverter.  Egyenáramú tápegység, amellyel feltölthetjük akkumulátorainkat a kocsiban is - csak be kell dugnunk a szivargyújtóba, másik végét pedig a töltőbe (vagy laptopba). Vásárlás előtt ellenőrizzük a laptop energiafelvételét! Az újabbak 60 wattal már beérik. Ennyi energiával tölthetjük, de nem működtethetjük őket. Az ennél nagyobb megoldás a 140W-os változat.
  • DVD-író.  Ezt a dolgot még csak tanulom. Az írható DVD-k árban nem hasonlíthatók a CD-hez. Igazán vonzó tulajdonságuk, hogy töménytelen adatot képesek tárolni - legjobban RAW tárolásra érik meg. "Plusszos" és "mínuszos" formátumban is léteznek, amelyek nem teljesen kompatibilisek egymással. Hamarosan bele kell vágnom - a hátértáram lassan betelik.
  • Kiegészítő tárolók. Kb.150 RAW kép egy 1 GB-os Compact Flash kártyán nagyjából elegendő egy napi fotóstúrámhoz - mindig szelektálom közben a kevésbé jó képeket. De ennyi tárhely nem elég egy nagyobb kirándulásnál. Szükség van egy laptopra, vagy hordozható háttértárra. A laptopok sokoldalúbban, de drágábbak, lassú a boot idejük, energiaigényesek és egy túrához túl nehezek. Hordozható háttértárból többfélét is választhatunk. A Nixvue Vista szériát 20-60 GB-os merevlemezzel és kis, színes LCD kijelzővel szerelik, amelyen azonnal megjeleníthetők és nagyíthatók a képek. Megjeleníti az EXIF információkat, valamint a fotók hisztogramjait, és támogatja a Canon RAW formátumokat. Az ára 435-610 dollár a tárolókapacitástól függően. A Delken PicturePAD hasonló képességekkel rendelkezik. Választhatjuk a kevesebbet tudó, de olcsóbb Super DigiBin családot is (20-60 GB). Egyik olvasóm, Dennis Fisher komolyan ajánlotta őket, viszont az akkumulátor élettartamuk elég rövid. Meglehetősen jó véleményeket hallottam a SmartDisk FlashTrax készülékekről is, amelyek 20, 40, vagy 80 GB-os változatban kaphatók - kissé drágábban, mint a Nixvue. Jelenleg egy Dell 5150-es laptopom van, UXGA felbontású képernyővel, amely társainál nagyobb szög alatt látható, képszerkesztésre is elég jól használható (a legtöbb laptop, rettenetes), de valószínűleg be kell szereznem egy egyszerűbb hordozható háttértárat is a távolabbi túrákhoz.

(Fordítás: www.digiretus.hu - a szerző engedélyével)

 

 

Hirdetés
 


Hozzászólások



 

Impresszum
| RSS

© nEtural webdesign 2006.
Az oldalon közölt bárminem kép, hang, írott anyag, valamint grafikai elem szabad felhasználására az oldal tulajdonosa fenntartja magának a jogot. A közölt elemek felhasználása a fenti tulajdonos engedélyéhez kötött !