Aktuális | Cikkek | Linkek |   Digiretus.ro
Photoshop Tipp|2016.08.08.
LightRoom|2016.06.15.
Android|2016.05.22.
Photoshop Videó|2016.05.16.
Photoshop Tipp|2016.02.12.

Támogasd a DigiRetust!

 


Reméljük megéri! :)


Adobe Lightroom - Dolgozzunk fel egy Nap fotót!

 


Mostanában volt aktuális a Nap fotózása, hiszen május 9-én volt a Merkúr áthaladás központi csillagunk előtt. Koca asztrofotósként én is próbáltam megörökíteni és a videóban látható lépésekkel dolgoztam fel a félresikerült képet.


Photoshop Touch (Android) - Kreatív színtelenítés (videó)

 


Ha nem elég a szimpla színtelenítés, hanem a világosságát és kontrasztját is állítani szeretnénk a képnek, akkor itt egy gyors megoldás.


Grunge (meggyötört) képhatás (Photoshop Videó Tipp)

szint: könnyű


Szükségünk lesz egy normál fotóra és egy erősen texturált képre, melyek keverésével "meggyötört" képhatást hozunk létre, és egyúttal megismerkedünk az összhatásmódok és az átlátszóság alapjaival.


Derítőfény az árnyékokra Photoshopban

szint: haladó


Ha fotód jórészt túl világos ahhoz, hogy egyszerűen tovább világosítsd, de a főtéma meglehetősen sötét, akkor szükséged lesz egy kis photoshopos derítésre.

 
 
   
 

Milyen képszerkesztő szoftvert használsz leggyakrabban?

Photoshop Elements
GIMP
Paint Shop Pro
más program
nem használok


   



Keresés az oldalon



PS Elements|2009.12.09.

Képes üdvözlőlap

szint: nagyon könnyű


Néhány lépéssel saját fotós üdvözlőkártyát készíthetünk.


 

Photoshop: Élesítés III.

Hirdetés
 

Nyomtatóbarát verzió

www.digiretus.hu - Photoshop : Az életlen maszkon innen és túl III.


 

Photoshop:
Az életlen maszkon innen és túl III.

(A következő cikk a Fotómagazin júniusi számában is olvasható)

Előző cikkünkben az élesítés többrétegű problematikájának egyik vetületét, a megjelenő képzajt és annak élesítés során való kordában tartását szemléltük. Nagyon jól visszafogható az élesítés nyomán előtérbe kerülő képzaj, ha szelektív módon, csak a szükséges élekre korlátozva alkalmazzuk. A probléma nem választható el a másik zavaró jelenségtől az úgynevezett halo-tól. Erre a kicsit fura idegen szóra nincs igazán meghonosodott szakkifejezésünk. Nevezzük talán élszegélynek! Pontos megértéséhez bele kell egy kicsit gondolnunk, mi is az az élesség és élesítés?
Röviden, az élesség két egymás melletti képpont kontrasztkülönbsége. Digitális fotónál, pont helyett használjuk a pixel megjelölést, így ezek kontrasztkülönbsége mutatja az élesség mértékét. Minél nagyobb ez a differencia, szemünk annál élesebbnek látja az adott részletet a képen. Ezen alapul a szoftveres élesítés is, ahol a program a képpontok közötti kontrasztkülönbség alapján állapítja meg az éleket, majd világosságkülönbségüket növeli. Szemünk és agyunk számára ez jelenti egy digitális fotó élességét. Ha azonban ez a differencia túlzó, akkor szemünk számára zavaró szegélyesedés, azaz a halo lesz észrevehető.
Az élesítés többnyire a kontrasztkülönbség határától bizonyos pixelmélységig megy végbe. Ebben a pixelmélységben - amit az élesítési rádiusz-, vagy sugárértékkel állíthatunk - növeli, illetve csökkenti a szoftver a két különböző terület világosságát. Durvább élesítésnél ez a határvonal vagy szegély szélesebb, túlzottan nagy kontrasztkülönbségnél pedig a halo mértéke is zavaróbb.

Az alábbi első (bal oldali) példaképen egy képzeletbeli kinagyított él látható. A két terület közötti kontrasztkülönbség adja szemünk számára az él (és élesség) megjelenését. Ez a különbség azonban a baloldali példán kicsi. Eredeti méretben ez az él lágy.
A szoftveres élesítés hatását mutatja a középső példa, ugyanezen a képrészleten. A szoftver a kis kontrasztkülönbséget mutató él két oldalán, az általunk megadott mélységben növelte és csökkentette a világosságot. A nagyobb kontraszteltérést szemünk jobban észreveszi, a képet élesebbnek látjuk.
A harmadik példa a halo (élszegély) megjelenése. Itt olyan nagy mértékű volt a kontrasztkülönbség növelése, hogy szemünk a túlzott mértékű fehér és fekete élszegélyt is észleli.





Az élszegély tehát a túlélesített képek velejárója. Folyamatosan jelen van a képen, hiszen nélküle nincs élességérzet, de csak zavaró mértéke esetén beszélünk halo-ról. Azt, hogy meddig beszélhetünk élességről és mikortól túlélesítésről, a kép milyensége és az élszegély megjelenésének helye határozza meg.

Az élszegély, mint a képminőség szilikonbetétje

Mert bizony halo és halo között is van különbség. Pontosabban fogalmazva nem mindegy, hogy az élszegély a kép mely területein jelenik meg. A halo megjelenése – a zajhoz hasonlóan - a részlettelen területek találkozásánál a legzavaróbb. Ilyen például a tiszta kék ég és az épületkontúr találkozása. A fotó részletteli területein az élszegély akár még hasznos is lehet az élesség szempontjából. Ugyanúgy, ahogy a korábban tárgyalt képzaj. Furcsa ezt kimondani – hiszen egészen idáig ezek ellen „harcoltunk” - de a képzaj és a nem kívánt élszegély (halo) akár a kép építőelemeiként is részt vehetnek. Mindkettő megjelenése javítja az élességet és a látszólagos részletteliséget. A 'látszólagos' szó itt nagyon fontos. A dolog negatívuma, hogy az így megjelenő műél és műrészlet, nem a kép valódi építőeleme. Kicsit olyan, mint a modelleknél a póthaj, vagy ha már a témánál vagyunk, a mellplasztikában a szilikonbetét.
Például állatfotóknál a szőrzet finom részletei sokkal jobban elviselik az élesítés során megnövekedett zajszintet és élszegélyeket is. Az így megjelenő műrészlet ugyan a szemünk becsapása, de kétségkívül hatásos becsapása. A következőkben nézzünk meg néhány tippet, amelyekkel megszabadulhatunk a halotól, vagy csökkenthetjük azt. Az előbbi példából okulva, erre nem is lesz mindig szükség a fotó minden területén.

Tipp1

Első tippünk látszólag a legegyszerűbb, bár kis kézügyességet és szépérzéket feltételez. A képretusálás során az egyik legjobb barátunk a Photoshop History Brush, azaz előzmény ecset. Számos képszerkesztési feladat oldható meg csupán ezzel az egy eszközzel és némi türelemmel. Az eljárás manuális és időigényes, így elsősorban időmilliomosoknak és azoknak ajánlott, akik jobban bíznak magukban, mint bármilyen automatikus lépéssorban.
A feladat végtelenül egyszerű. Az adott képen a szokásos módon elvégezzük az élesítést. Például a Filter/Sharpen/Unsharp Mask (Szűrő/Élesítés/Életlen Maszk) segítségével. Az értékek beállításánál csak a kép finomabb részleteinek megfelelő élességére figyeljünk. A zajt és a simább felületek találkozásánál megjelenő zavaró élszegélyt hagyjuk figyelmen kívül! Egyelőre.
A következő kinagyított részleten jól látszik, hogy a bal oldali, részletesebb területen nem annyira zavaró az élszegély és a megnövekedett zaj jelenléte, mint a részlettelen égen, vagy az ég és a zászlórúd találkozásánál, ahol zavaró halo alakult ki.

A fotót hasonlóan, legalább 400-500%-ra kinagyítva könnyebben észrevehetők a hibás részek és pontosabban dolgozhatunk. Itt lép be a képbe a History Brush, amit az Y billentyűvel is előhívhatunk. Az eszköz aktiválása után válasszunk egy néhány pixel átmérőjű (pl. 5 pixeles), éles szélű ecsetet, átlátszóságát pedig állítsuk 50%-ra, vagy kisebbre. A kérdéses részeket ezzel az ecsettel óvatosan fessük át. Hatására eltűnik, illetve az 50% erősség miatt csak csökken, az imént kiadott élesítés és a sima felületek zajossága. Nagyobb sima felületeknél az átlátszóságot 100%-ra is állíthatjuk, így egy ecsetvonással visszaáll azon a részen az eredeti, élesítetlen képminőség. A részletteli területek némelyikén is átmehetünk az ecsettel, olyan helyeken, ahol a kontrasztkülönbség túlzottan szembeötlő.

Ez a módszer nyilvánvalóan csak olyan képeken lesz hatásos, ahol nagyon finom részletek és nagyobb kiterjedésű részlettelen területek váltják egymást. Ilyen lehet például egy erdős hegyoldal, tiszta kék éggel, vagy akár egy közeli állatportré dús szőrzete a háttér életlenségével kombinálva.

Tipp2

Az első példafotókon jól megfigyelhető, hogy a halo mindig egy túlzottan világos és egy túlzottan sötét terület különbségeként jelenik meg. Ha tehát kivonjuk az egyiket, megszűnik a különbség. Legalábbis a korábbi túlzott mértéke. Nézzünk erre is egy példát!
Ezt a fotót az Unsharp Mask szűrővel túlélesítettük. Az élesítés mértékének (Amount) 500%-ot adtunk meg a Sugár érték (Radius) pedig 1,0 volt. Fontos, hogy ennél a lépéssornál mindig túlozzuk el jelentősen az élesítést, hiszen azon a későbbiekben még finomítani fogunk.
A fotó túl kontrasztos élei itt is tipikus halo-jelenséget mutatnak, ami az élek túl világos és túl sötét területei közötti differenciából adódik. A világos és sötét szegély közül többnyire a sötét jelenléte elviselhetőbb szemünk számára, így a következőkben kivonjuk a világos szegélyt.

Ehhez az Unsharp Mask utáni következő lépésként válasszuk az Edit/Fade Unsharp Mask menüpontot. A Fade paranccsal az előzőleg alkalmazott változtatás erősségét csökkenthetjük, illetve összhatásmódként is keverhetjük az eredeti képpel.
A megjelenő ablak Mode lehetőségénél jelöljük be a Darken összhatásmódot. Ennek hatására, csak az élesítés sötét szegélyei maradnak láthatók a világos halo eltűnik a képről, a zaj egy részével együtt. Ezek után az Opacity (Átlátszóság) csúszkán finomíthatjuk a sötét élek megjelenését. Túlságosan erős sötét éleknél, bár növekszik az élesség, de a kép egyfajta „grafikaszerű” hatás mutat, ami zavaró lehet. Csökkentve az átlátszóságot, az élesség érzete megmarad, de ez a zavaró jelenség jelentősen csökkenthető.

A zajnak és a grafikaszerű kinézetnek köszönhetően ez a módszer sem lesz hatásos bármely fotónál. Sok részletet tartalmazó képnél, vagy ha célunk pont az ilyen egyedi hatás létrehozása, eredményes lehet.

Tipp 3

Továbblépve az első két példán, de egyben merítve is azokból, nézzünk meg egy, szinte minden esetben hatásos lépéssort a halo csökkentésére!
Első lépésként duplázzuk meg a háttérréteget (Layer/Duplicate Layer), majd élesítsük túl az új réteget az Unsharp Mask használatával. Nem szükséges olyan mértékben, mint a második tippnél, de egy kicsit a számunkra elfogadható szint fölött legyen az élesség. Ebben az esetben is csökkentünk kell az élesítés hatásán, tehát érdemes eltúlozni egy kissé.
A túlélesített réteget ismét meg kell kettőznünk, melyhez újra a Layer/Duplicate Layer parancs nyújthat segítséget. Immár három rétegünk van. A legalsó réteg az eredeti képet tartalmazza, a fölötte lévő kettő pedig annak ugyanolyan mértékben túlélesített másolatát.

A lényeg innentől a rétegek átlátszóságán és az összhatásmódokon van.
Jelöljük ki az egyik másolati réteget, majd változtassuk az összhatásmódját Normalról Darkenre. Ugyanezt tettük az előző tippnél is és az eredmény is ugyanaz lesz. A világos szegélyek eltűnnek, a sötétek megmaradnak. Most lépjünk át a következő másolati rétegre! Ennek összhatásmódja legyen Lighten. A kép újra a korábbi, túlélesített formáját mutatja. Látszólag nem csináltunk semmit... pedig de. A Darken összhatásmódú réteg csak a sötét szegélyeket, a Lighten összhatásmódú, csak a világosakat tartalmazza. Különválasztottuk őket, így mostantól külön-külön állíthatóvá vált az erősségük is, az eredeti háttérréteghez viszonyítva. Ebben újfent az Opacity, azaz Átlátszóság csúszka lesz segítségünkre. A két réteg átlátszóságát egyenként állítva, finoman visszavehetünk a sötét és világos élszegélyekből. A művelet végeztével a Layer/Flatten Image (Réteg/Rétegek összeolvasztása) paranccsal egyesíthető a kép egy réteggé.
A layerek átlátszóságának megfelelő beállítással szinte bármilyen jellegű fotónál jó eredmény érhető el, a halo mértéke az elfogadható szint alá csökkenthető.

A halo és a korábban tárgyalt zaj problematikája mellett fontos szempont a részletek megfelelő kiemelése. A Photoshop alap élesítő eszközei általában nem igazán használhatók a túl apró részletek kiemelésére. Legközelebb a pixelszintű élesítésről lesz szó, egy-két hasznos tippel megtámogatva.

Digiretus.hu

 

 

 

Kapcsolódó anyagok:

 

 

Hirdetés
 


Hozzászólások



 

Impresszum
| RSS

© nEtural webdesign 2006.
Az oldalon közölt bárminem kép, hang, írott anyag, valamint grafikai elem szabad felhasználására az oldal tulajdonosa fenntartja magának a jogot. A közölt elemek felhasználása a fenti tulajdonos engedélyéhez kötött !