Aktuális | Cikkek | Linkek |   Digiretus.ro
Photoshop Tipp|2016.08.08.
LightRoom|2016.06.15.
Android|2016.05.22.
Photoshop Videó|2016.05.16.
Photoshop Tipp|2016.02.12.

Támogasd a DigiRetust!

 


Reméljük megéri! :)


Adobe Lightroom - Dolgozzunk fel egy Nap fotót!

 


Mostanában volt aktuális a Nap fotózása, hiszen május 9-én volt a Merkúr áthaladás központi csillagunk előtt. Koca asztrofotósként én is próbáltam megörökíteni és a videóban látható lépésekkel dolgoztam fel a félresikerült képet.


Photoshop Touch (Android) - Kreatív színtelenítés (videó)

 


Ha nem elég a szimpla színtelenítés, hanem a világosságát és kontrasztját is állítani szeretnénk a képnek, akkor itt egy gyors megoldás.


Grunge (meggyötört) képhatás (Photoshop Videó Tipp)

szint: könnyű


Szükségünk lesz egy normál fotóra és egy erősen texturált képre, melyek keverésével "meggyötört" képhatást hozunk létre, és egyúttal megismerkedünk az összhatásmódok és az átlátszóság alapjaival.


Derítőfény az árnyékokra Photoshopban

szint: haladó


Ha fotód jórészt túl világos ahhoz, hogy egyszerűen tovább világosítsd, de a főtéma meglehetősen sötét, akkor szükséged lesz egy kis photoshopos derítésre.

 
 
   
 

Milyen képszerkesztő szoftvert használsz leggyakrabban?

Photoshop Elements
GIMP
Paint Shop Pro
más program
nem használok


   



Keresés az oldalon



Photoshop Tipp|2009.12.08.

Élesítünk II. Photoshopban

szint: Haladó


Az alap élesítési módszerek (pl. Unsharp Mask) nem tesznek különbséget aközött, hogy azélesítenső képelem részlet, avagy zaj, így az utóbbi is zavaróan láthatóvá válik. Mi viszont megpróbáljuk elérni, hogy a program csak a lényeges részeket élesítse.


 

A digitális kép és a pixel

Mielőtt elkezdünk digitális képállományokkal dolgozni, nem árt, ha tisztában vagyunk vele, hogy mik ezek, és hogyan épülnek fel. Digitális képet többféle módon állíthatunk elő. Beszkennelhetünk például hagyományos papírképeket, negatívokat vagy diákat, de használhatunk digitális fényképezogépet is. Olvasóink körében vélhetően ez utóbbi eljárás lesz a leggyakoribb. A digitális (bittérképes) kép a valós látványt számjegyek sorozatában tárolja. Ezek az állományok számítógép és megfelelő célszoftver (esetünkben grafikai program, például Adobe Photoshop, Corel Photopaint vagy Paint Shop Pro, stb.) segítségével módosíthatók és szerkeszthetők.

Hirdetés
 

Nyomtatóbarát verzió


A bittérképes képállományok szabályos sorokban és oszlopokban elrendezett, különböző színű képpontokból, azaz pixelekbol épülnek fel. A digitális képállományok alapvető és legfontosabb tulajdonsága a felbontás és a színmélység.

bittérképes képállomány részlete nagyított képrészlet
(jól láthatók a képet alkotó pixelek)

Színterek

A képekkel való foglalkozásunk során nemcsak a felbontással és a színmélységgel fogunk találkozni, hanem a különböző színterekkel is. Ezért röviden bemutatjuk azt a három színteret, amivel a leggyakrabban találkozhatunk.

RGB színtér

A digitális képállományok általában három alapszínből, összeadó (additív) színkeveréssel jönnek létre. A digitális fényképezogépek CCD-je többnyire ilyen színszűrűvel rendelkezik, amelyekben meghatározott minta szerint követik egymást az egyes színek érzékelői. Ebben az esetben a három alapszín a vörös (Red), a zöld (Green) és a kék (Blue). Innen az RGB színtér elnevezése. A három különböző színű fénysugár összeadódik, és együttesen hozzák létre az adott színt.

Az RGB színtérnek léteznek különböző módosításai, mint például az sRGB és az AdobeRGB.

Az általánosan elterjedt megjelenítők, a televíziók, a monitorok, a mobiltelefonok; illetve a digitális kamerák, digitális fényképezőgépek, projektorok stb. az RGB színkeverést használják a képek megjelenítéséhez.

a kép vörös összetevője
a kép zöld összetevője
a kép kék összetevője
az eredeti kép

CMY és CMYK színtér

A kivonó (szubsztraktív) színkeverés esetén fehér fény halad át három különböző szűrőn, amik meghatározott arányban csökkentik a fehér fény vörös, zöld vagy kék tartalmát. Ebben az színtérben a három használt szín a kékeszöld (Cyan), a bíbor (Magenta), és a sárga (Yellow). Innen adódik a CMY színtér elnevezése. Ezek a másodlagos, vagy másnéven komplementer színek, amelyeket bármely alapszínnel (vörös, zöld vagy kék) keverve fehér színt kapunk. A CMY színtérnek létezik egy módosított változata ami egy negyedik komponenst is tartalmaz, a sötét tónusok pontosabb ábrázolása érdekében. Ez a CMYK, melyben a negyedik (K) összetevő a fekete komponens arányára utal. A K összetevőre azért van szükség, mert a három alapszínbol nem lehet megfelelo feketét kikeverni. Ezt a színkeverést általában nyomdai előkészítés során használják.

E két színkeverési módot általánosan úgy is leírhatjuk, hogy az RGB színkeverés esetén a fényeket keverjük, a CMY színkeverés esetén pedig a festékekkel tesszük ugyanezt.

Ha scannelt vagy digitális fényképezőgéppel készült képállományunkat nyomdai eljárással szeretnénk elkészíttetni, átalakításra (konvertálásra) lesz szükségünk, aminek során az RGB színkeverést átalakítjuk CMYK formátumba, hogy a nyomda számára értelmezhető legyen. Ha nagyítóval megnézünk egy színes nyomdaipari terméket (például egy magazint), látható hogy hogyan rendezkednek el a különböző színösszetevők pontjai.

A digitális fényképezőgép által rögzített kép minden esetben RGB formátumban kerül a memóriakártyába (majd onnan a számítógépünk háttértárába). Ezzel szemben nyomtatásuk még az otthoni nyomtatókon is lehetséges CMYK színkeveréssel, amennyiben nyomtatónk alkalmas rá. Ilyenkor a színterek konvertálását a nyomtató szoftvere végzi el.

a kép kékeszöld összetevője
a kép bíbor összetevője
a kép sárga összetevője
a kép fekete összetevője
az eredeti kép

Az RGB és a CMY-CMYK színkeverésen kívül egy harmadik módszerrel is fogunk találkozni munkáink során. Ez a YUV módszer, ami az analóg színes televíziózás őskorából maradt meg. Analóg mozgóképátvitelhez fejlesztették ki, színinformáció kódolására. A YUV színtér lényege, hogy úgy választják ketté a világosság és a színinformációt, hogy a világosság-információk nagyobb hangsúlyt kapnak, mivel az emberi szem a világosság változásaira sokkal érzékenyebb, mint a színekére.

A digitális YUV-ben a színkomponenseket a legkülönbözőbb színmélységekkel szokták meghatározni. Több szabvány létezik erre, melyek legtöbbje képfeldolgozó eszközöket gyártó cégek saját szabványa. Hasonlóan az RGB komponensek tárolásához, egy YUV színértéket is 8-32 bit pontossággal szoktak ábrázolni.

A színterek között általában van mód átjárásra, tehát egyiket át tudjuk konvertálni a másikba, minden megkötés nélkül.

A felbontás

A felbontás az adott felületegységre jutó képpontok számának felel meg. Digitális képfeldolgozásnál jellemző, hogy a képpontok mérete a felbontással fordított arányban változik. Egy nagyobb felbontású képen több részlet jeleníthető meg, tehát az eredeti látványról több információt tartalmaz. A felbontás annál nagyobb lesz, minél több pixel alkotja a képet. Tehát a kép minősége annál jobb, részletgazdagsága annál nagyobb, minél nagyobb a felbontása.

A felbontást digitális képállományok esetén általában a függőlegesen és vízszintesen elhelyezkedő pixelek szorzatával adjuk meg. Például 1024x768 pixel.

1-5 megapixeles felbontások valódi pixelszámai
2560x1920 5mpixel
2272x1704 4mpixel
2048x1536 3mpixel
1600x1200 2mpixel
1280x960 1mpixel

Nyomtatott képeknél a felbontás meghatározására a dpi kifejezést (dot/inch - azaz képpont/hüvelyk) használjuk. A dpi-vel tehát egy inch (azaz 25.4 mm) hosszra eső pixelek számát adja meg. Minél több kinyomtatott pixel esik egy inch hosszra, annál több képpont per inch a nyomtatott kép felbontási értéke. A képernyő felbontása általában 72 vagy 96 dpi. A nyomdák általában 150 vagy 300 dpi, a digitális fotólaborok pedig 200-300 dpi felbontást használnak. Ez megfelelő minőségű képet ad.

1, 2 és 3 megapixeles képek összehasonlítása:

1 mpixeles kép
(10% kicsinyítés)

Az eredeti 24 bites JPG mérete: 394kbyte

2 mpixeles kép
(10% kicsinyítés)

Az eredeti 24 bites JPG mérete: 5984kbyte

3 mpixeles kép
(10% kicsinyítés)

Az eredeti 24 bites JPG mérete: 2315kbyte

Mindezek mellett az, hogy végül milyen minőségű képet kapunk, a kép fizikai méretétől (például a bescannelt kép méretétől, vagy a digitális fényképezogép által előállított kép méretétől, amit a CCD felbontása (ezt jelezzük a megapixel - ami 1 millió pixelnek felel meg - kifejezéssel) határoz meg) és a kimeneti eszköz (például fotónyomtató) felbontásától is függ (ezt pedig dpi-ben határozzuk meg).

A színmélység

Minden egyes pixel színét külön adatként tárolja a digitális képállomány. Minden színnek saját értéke van. A színmélység a pixelek színét meghatározó értékek (bitek) mennyiségét jelenti, amik egy-egy képpontot határoznak meg. A kép minőségét befolyásolja, hogy a szín hány bites értékkel van meghatározva. Minél több bittel határozzuk meg egy pixel színét, annál több szín jeleníthető meg a képen. A nagyobb színmélységű kép tehát több színt, több részletet tartalmazhat. Egy kép színmélysége lehet például 8, 16, vagy 24 bites. Ezek általánosan elterjedt, szabványos színmélységek.

A 8 bites színmélység 256 szín megjelenítésére képes, amivel élethű, részletgazdag fotók ugyan nem jeleníthetők meg (maximum nagyon kis méretben), viszont az interneten alkalmazva például kiválóan használható.
Ilyen színmélységű kijelző található a régebbi mobiltelefonokban, mint például a SonyEricsson T310, T68i, de a GIF formátumú képek is ilyenek.
A 8 bites kép 1024x768 pixel méretű eredetijének fájlmérete 422 kbyte.

A 16 bites színmélységet high colornak nevezzük, a megjeleníthető színek száma 65536.
A mai drágább mobiltelefonok kijelzője már 16 bites.

A 16 bites kép 1024x768 pixel méretű eredetijének fájlmérete 561 kbyte.


 

A 24 bites színmélységet true colornak nevezzük, a megjeleníthető színek száma itt több, mint 16,7 millió.
Ez a digitális fényképezőgépek esetében a leginkább alkalmazott színmélység, a monitorok pedig már régebb óta boldogulnak ezzel.

A 24 bites kép 1024x768 pixel méretű eredetijének fájlmérete 726 kbyte.

 

Természetesen a felsoroltakon túl is létezik nagyobb színmélység, ezeket már a digitális fényképezőgépeknél is a professzionális területen alkalmazzák.

Bármely képet el lehet menteni különböző színmélységek használatával, de természetesen eleve kisebb színmélységű képet nincs értelme nagyobb színmélységűre konvertálni, mert ettől nem fog több színárnyalatot tartalmazni.
A fentiek alapján látszik, hogy minél nagyobb a képállomány színmélysége, annál több információt tartalmaz, ezáltal a képállomány mérete is jelentősen növekszik. Mindez a méretnövekedés fokozottan érvényes a nagyobb képfelbontásokkal kombinálva.

Percze Zoltán

(Átvéve az Index DigiCam engedélyével)

 

 

Hirdetés
 


Hozzászólások



 

Impresszum
| RSS

© nEtural webdesign 2006.
Az oldalon közölt bárminem kép, hang, írott anyag, valamint grafikai elem szabad felhasználására az oldal tulajdonosa fenntartja magának a jogot. A közölt elemek felhasználása a fenti tulajdonos engedélyéhez kötött !