Aktuális | Cikkek | Linkek |   Digiretus.ro
Photoshop Tipp|2016.08.08.
LightRoom|2016.06.15.
Android|2016.05.22.
Photoshop Videó|2016.05.16.
Photoshop Tipp|2016.02.12.

Támogasd a DigiRetust!

 


Reméljük megéri! :)


Adobe Lightroom - Dolgozzunk fel egy Nap fotót!

 


Mostanában volt aktuális a Nap fotózása, hiszen május 9-én volt a Merkúr áthaladás központi csillagunk előtt. Koca asztrofotósként én is próbáltam megörökíteni és a videóban látható lépésekkel dolgoztam fel a félresikerült képet.


Photoshop Touch (Android) - Kreatív színtelenítés (videó)

 


Ha nem elég a szimpla színtelenítés, hanem a világosságát és kontrasztját is állítani szeretnénk a képnek, akkor itt egy gyors megoldás.


Grunge (meggyötört) képhatás (Photoshop Videó Tipp)

szint: könnyű


Szükségünk lesz egy normál fotóra és egy erősen texturált képre, melyek keverésével "meggyötört" képhatást hozunk létre, és egyúttal megismerkedünk az összhatásmódok és az átlátszóság alapjaival.


Derítőfény az árnyékokra Photoshopban

szint: haladó


Ha fotód jórészt túl világos ahhoz, hogy egyszerűen tovább világosítsd, de a főtéma meglehetősen sötét, akkor szükséged lesz egy kis photoshopos derítésre.

 
 
   
 

Milyen képszerkesztő szoftvert használsz leggyakrabban?

Photoshop Elements
GIMP
Paint Shop Pro
más program
nem használok


   



Keresés az oldalon



Photoshop Tipp|2009.12.09.

Színcsere

szint: könnyű


Legyen kék a pirosból !


 

Képtömörítés és a gyakori formátumok

Miután korábbi cikkünkben megismerkedtünk a digitális képállományokkal kapcsolatos alapfogalmakkal, ismerkedjünk meg a digitális fotózásban használt képállomány-formátumokkal is. A cikket az Index DigiCam bocsátotta rendelkezésünkre.

Hirdetés
 

Nyomtatóbarát verzió


Miután korábbi cikkünkben megismerkedtünk a digitális képállományokkal kapcsolatos alapfogalmakkal, ismerkedjünk meg a digitális fotózásban használt képállomány-formátumokkal is.
Tömörített formátumként a JPEG terjedt el, ezt minden digitális fényképezőgép használja. Miután ez egy tömörített képformátum, egy rövid blokkban leírjuk amit mindenképpen fontosnak tartunk, hogy megértsük mi a tömörítés és miért van szükség rá, majd nagy vonalakban megpróbáljuk bemutatni a JPEG tömörítést.
A tömörítetlen formátumok közül pedig a TIFF és a RAW terjedt el, ezért ezekre is sort kerítünk. A TIFF képformátumot ugyan lehet opcionálisan tömöríteni, ennek ellenére a tömörítetlen formátumok közt tárgyaljuk.

A tömörítés

A számítógépes képfeldolgozás mindig nagy mennyiségű adatokon végzett munkát jelent. A digitális képfeldolgozás lehetőségének megjelenése után vált szükségessé, hogy egy adott képi információt az eredetihez közel azonos formában, de ugyanakkor minél kisebb adatmennyiséggel lehessen ábrázolni. E cél érdekében születtek a tömörítési eljárások.

Az adattömörítések alapja a redundancia (ismétlődés). Adattömörítés során ezeket az ismétlődéseket kihasználva próbáljuk a lehető legjobban lecsökkenteni az azonos információkat hordozó részletek mennyiségét. Számítógépes képfeldolgozás esetén többféle redundanciát különböztetünk meg, amiket kihasználva különböző hatékonyságú tömörítéseket végezhetünk.

A tömörítési eljárásoknak két fajtája van. Egyik a veszteség nélküli, a másik a veszteséges. A képállomány mérete a kép tartalmától is függ - ez minden tömörítési eljárásra egyformán jellemző.

Veszteség nélküli eljárások

A veszteség nélküli eljárások lehetővé teszik, hogy visszaállítás (kitömörítés) során az eredeti képpel teljesen megegyező képet kapjunk vissza. Ezek a tömörítési eljárások akkor indokoltak, ha később nincs lehetőség a kép tartalmának módosítására; ugyanakkor vannak olyan alkalmazási területek, ahol a veszteséges tömörítés alkalmazása megengedhetetlen. Ilyen például az orvostudomány vagy az űrkutatás.
Veszteség nélküli eljárással a mindennapi életben (így fotózás során) előforduló képek esetében csak kis mértékű tömörítés érhető el.

Veszteséges eljárások

Veszteséges eljárásokkal a viszonylag nagy elérhető tömörítés mértékétől függő minőségromlás árán tudunk kisebb méretű állományokat létrehozni, azonos felbontás (vagyis pixelmennyiség) mellett. Az ilyen eljárásokkal tömörített állományból az eredeti kép nem állítható maradéktalanul vissza. A kibontott állomány újratömörítésekor további információveszteség lép fel. Meglehetősen sok veszteséges képtömörítési eljárást dolgoztak ki.

A JPEG tömörítés

különböző JPEG tömörítési szintek

eredeti
95kbyte

20%
tömörített
85kbyte

40% tömörített
78kbyte

60% tömörített
75kbyte

80% tömörített
71kbyte

100% tömörített
60kbyte
A képekre vagy a tömörítési arányt jelző feliratokra kattintva megtekintheti a teljes, 200%-os nagyított képrészletet

A JPEG ajánlások (Joint Photographic Experts Group) az amerikai ISO (International Standard Organization) és a CCITT (Consultation Committee on International Telephone and Telegraph) szervezet által 1986-ban felállított munkacsoportban születtek.

A JPEG tömörítés a veszteséges eljárások csoportjába tartozik. Segítségével akár 24 bites (true color) tömörített képek is létrehozhatók, bár ez a színmélység erősebb tömörítési arányok mellett csökken.

Az eljárást úgy alakították ki, hogy mind hardveres, mind szoftveres úton igen könnyen megvalósítható legyen. Segítségével 1:30 tömörítési arány is elérhető úgy, hogy a megengedett minőségromlás értékét a felhasználó határozhatja meg.
Az eljárás a színösszetevőket egymástól függetlenül kezeli, ami azt jelenti hogy színes képek esetén mindhárom összetevőre végre kell hajtani.
Ha a JPEG veszteség nélküli tömörítés lenne, nem lenne jelentősége annak, hogy milyen színtérben ábrázoljuk a világosságkódokat. Mivel ez a szabvány megengedi a veszteséget, célszerű olyan világosságkód-ábrázolást választani, amelyben az elkövetett hibák a legkevésbé érzékelhetőek az emberi szem számára. Fontos az is, hogy az adott ábrázolási mód az adatok legnagyobb tömörítését tegye lehetővé.

Az emberi szem kevéssé érzékeny a kép színinformációinak megváltozására, mint a fényességviszonyok megváltozására. Ezért JPEG tömörítés esetén nem RGB, hanem a már szintén bemutatott YUV színrendszerben tároljuk a képet.
A színrendszer átalakítása után a következőket végzi el a tömörítő algoritmus:
A tömörítés megkezdéséhez a képet 8x8 pixeles blokkokra bontja, melyeket ezután külön egységenként kezel, a tömörítés pedig egyenként, ezeken a blokkokon történik meg. A tömörítés során alakítja át ezeket a blokkokat, melyek eredményéből majdnem tökéletesen visszaállíthatók az eredeti adatok. Ezeket az adatokat 8x8-as mátrixba helyezi. Végül frekvencia szerint csoportosítva egy mátrixba helyezi a képelemeket, és a mátrixot tömöríti. JPEG tömörítés alkalmazásánál vigyázni kell arra, hogy (mivel veszteséges tömörítés, ezért kitömörítéskor nem az eredeti képet kapjuk vissza) újratömörítéskor a már tömörített képet tömörítjük újra, így a minőségromlás erősebb tömörítés választása esetén már igen komoly is lehet.

Célszerű az eredeti (tömörítetlen, vagy gyengébben tömörített) jobb minőségű képeket minden esetben megtartani a tömörített változattal együtt, ha a későbbiekben valamilyen formában fel kívánjuk használni azokat.

24 bites, 190x150 pixel méretű kép tömörítése 5 lépcsőben (a tömörítés mértékét jelző szövegre kattintva 200%-os nagyításban megtekinthetők):


A TIFF formátum (Tagged Image File Format)

Az Aldus, Microsoft és a NeXT cégek által létrehozott formátum, a nyomdai előkészítés egyik elterjedt formátuma. Általános célú, platformfüggetlen. Ennek köszönhetően tudományos területeken is alkalmazzák. A szabványosított alapot a programfejlesztők és a felhasználók is szabadon bővíthetik, ezért léteznek különböző gyártók által egyedileg specifikált változatai is, melyek ebből következően nem teljesen kompatibilisek egymással. Lehetővé teszi a képet leíró kiegészítő információk (tag) hozzáfűzését a képfájlhoz. Ezzel megadható az adott kép mérete, felbontása, esetleges tömörítésének módja, színkorrekciós adatai, stb. Tetszőleges képméreteket és színmélységet támogat 32 bit-ig, illetve a CMYK-ig számos színrendszert támogat. Tömörítéshez többféle veszteségmentes és veszteséges eljárást használnak, de az LZW tömörítés a legáltalánosabban elterjedt, amiről most nem ejtünk külön szót.

A RAW formátum

Digitális fényképezőgépek számára kifejlesztett platformfüggetlen képformátum, egyfajta digitális negatívként fogható fel.
Nyers adatállomány, a digitális fényképezőgép érzékelőjéről származó összes adatot feldolgozás nélkül tartalmazza. Nem tartalmaz semmilyen kötött elemet (például a kép méretét, felbontását, színmélységét, stb.), kizárólag a kép információit.
A JPEG formátumhoz képest két nagy előnnyel bír. Az egyik, hogy tömörítése veszteségmentes. A másik pedig, hogy - mivel minden adatot feldolgozás nélkül tárol - meghagyja számunkra a lehetőséget, hogy az egyébként a fényképezőgépben zajló módosításokat mi magunk végezzük el egy tetszőleges szoftverrel.
A RAW képek csatornánként (pixelenként) 12 biten tárolják a színinformációkat. Ezzel is magyarázható, hogy miért kisebb a hasonló/kevesebb adatmennyiséget tartalmazó TIFF-nél. Ugyanis a TIFF pixelenként 3x8 bit adatot tárol.
A TIFF formátumhoz képest egy RAW formátumú kép mindig jelentősen kisebb, mint a tömörítetlen TIFF formátum.


Antalóczy Tibor

(Átvéve az Index DigiCam engedélyével)

 

Hirdetés
 


Hozzászólások



 

Impresszum
| RSS

© nEtural webdesign 2006.
Az oldalon közölt bárminem kép, hang, írott anyag, valamint grafikai elem szabad felhasználására az oldal tulajdonosa fenntartja magának a jogot. A közölt elemek felhasználása a fenti tulajdonos engedélyéhez kötött !