Egyazon téma, eltérő felfogásban? Vajon mit mond nekünk ugyanaz a tárgy, épület így és amúgy láttatva? Nyissuk ki harmadik szemünk!
Városkép – Bazilika
A szerző állítása szerint ő csak a Bazilikát kívánta lefényképezni, ám valahogy ott nem boldogult, ezért „beépítette” a templomot az utcába. Körbe vette házakkal, valamennyi kék éggel, így egy színes városkép részeként látjuk most.
Mit nyert, és mit veszített azzal, hogy az eredetileg fő témaként elképzelt templomhoz újabb látványelemeket, vagy mondhatnám képrészleteket rendelt.
Ugyan teljes figyelmünket nem a Bazilika köti le, de nagyon jó példa ez a kép arra, hogyan lehet egy hangulatos utcaképpel mesélni egy városról, megmutatni valamit a nézőnek például egy utazásról hazatérve, így nézett ki az a hangulatos kis utca, város! Tekintetünk pedig önkéntelenül végül az utca végén lévő templomra esik.
Fontos a kék ég is, mely a sok okker, narancs mellett megjelenik a képen, valamennyi színbeli egyensúlyt teremtve. Külön köszönet a szerzőnek, hogy képéből kihagyta a piros autót, a lila melegítős férfit, vagy nejloncekkerrel a kép szélén ámuló „útitársát”!
Ezzel megteremtette azt a színharmóniát, és nyugodt összképet, amit ezek a színek, figurák esetünkben megzavartak volna. Ahogyan zavaró lenne, mert figyelmünket lényegtelen dologra tereli, ha olvasható a napernyő felirata, mely itt a számítógépes utómunka miatt életlenül látszódik, s bár hatásvadász elemnek tartom az művignyettálást a kép sarkaiban és szélén, ezek mégis befelé, a középpontba terelik tekintetünket, oda ahol a szerző számára a fontos dolgok rejlenek!
Képeslap-Bazilika
Ez a kép minden szempontból tökéletes mintája a sablonos képeslapoknak, melyek minden pontján megtalálható a városban. A fölénk tornyosuló templomot úgy ábrázolja, mintha mi is előtte állnánk szemlélődve. Nem akar nekünk többet nyújtani, mint megmutatni valamit, amire már nem emlékszünk jól, vagy nem is néztünk meg jól, mert csak figyelmetlenül fényképezgettünk, vagy szuvenír vásárláson törtük a fejünket.
A fénykép ezért ebben az esetben nem mű, nem mond többet s templomról, vagy a világról, csak leképzi azt. Nem látok más célt a készítés mögött. Pedig nekem az fontosabb lenne, még akkor is, ha tudom a leképzés, a fotográfia tanulásának első lépése. De ne álljon meg senki itt, hanem menjen tovább, és próbáljon meg többet közölni, öröméről, fájdalmáról, kedves emlékeiről!
Turay Balázs
fotográfus
