Aktuális | Cikkek | Linkek |   Digiretus.ro
Photoshop Tipp|2016.08.08.
LightRoom|2016.06.15.
Android|2016.05.22.
Photoshop Videó|2016.05.16.
Photoshop Tipp|2016.02.12.

Támogasd a DigiRetust!

 


Reméljük megéri! :)


Adobe Lightroom - Dolgozzunk fel egy Nap fotót!

 


Mostanában volt aktuális a Nap fotózása, hiszen május 9-én volt a Merkúr áthaladás központi csillagunk előtt. Koca asztrofotósként én is próbáltam megörökíteni és a videóban látható lépésekkel dolgoztam fel a félresikerült képet.


Photoshop Touch (Android) - Kreatív színtelenítés (videó)

 


Ha nem elég a szimpla színtelenítés, hanem a világosságát és kontrasztját is állítani szeretnénk a képnek, akkor itt egy gyors megoldás.


Grunge (meggyötört) képhatás (Photoshop Videó Tipp)

szint: könnyű


Szükségünk lesz egy normál fotóra és egy erősen texturált képre, melyek keverésével "meggyötört" képhatást hozunk létre, és egyúttal megismerkedünk az összhatásmódok és az átlátszóság alapjaival.


Derítőfény az árnyékokra Photoshopban

szint: haladó


Ha fotód jórészt túl világos ahhoz, hogy egyszerűen tovább világosítsd, de a főtéma meglehetősen sötét, akkor szükséged lesz egy kis photoshopos derítésre.

 
 
   
 

Milyen képszerkesztő szoftvert használsz leggyakrabban?

Photoshop Elements
GIMP
Paint Shop Pro
más program
nem használok


   



Keresés az oldalon



Photoshop Tipp|2010.06.26.

Ráncok ellen (CS5)

szint: haladó


Múltkor kiemeltük a ráncokat, most eltüntetjük.


 

"...ha nagy felbontásra van szükség, ma még a legjobb filmre fényképezni."


Hirdetés
 

Nyomtatóbarát verzió


 

Interjú:
Dékán István


Dékán István neve bizonyára sok digitális fotós számára ismerős. Számos kiadvány írója és a Digitális Fotó Magazin főszerkesztője ő, akit most más témákról is igyekeztünk kifaggatni.

Digiretus.hu - Digitális Fotók Retusálása - Interjú

- Mindenkitől megkérdezzük, így Öntől is. Hogyan került kapcsolatba a fotózással?

Először talán 6-7 éves koromban, a fürdőszobai sötétkamrában kerültem kapcsolatba a fényképezéssel. Időnként itt nagyította édesanyám a családi felvételeket egy táska nagyítógépen. Érdekes volt, de nem valószínű, hogy ennek bármilyen köze lett volna a későbbi komolyabb kapcsolathoz, hiszen gyerekkorában az ember sok mindenbe „beleszagol”.
Tizenhat éves koromban betévedtem egy fotókiállításra. Megragadott a képek különös hangulata. Kamaszkorban nagyon érzékeny az ember a szokatlan hatásokra. Ekkor kezdtem el amatőrködni. Első gépem egy Zenit fotópuska volt 300 mm-es objektívvel. Akkoriban mindent lefényképeztem, amit érdekesnek találtam. Bizonyos szempontból máig is ezek a legjobb képeim. Azt hiszem a későbbi tanulás, és tudatosság sokat elvesz a kezdeti rácsodálkozás különös varázsából.

- Fotográfus és szakíró is egyben. Ha megkérdeztük, mi vezette a fotózás felé, meg kell kérdeznünk mi vezette arra, hogy fotográfiai témájú kiadványokat írjon?

Ebben nyilván az is szerepet játszik, hogy gyermekkoromban sok irodalmi hatás ért, mert ilyen volt a családi légkör. Ezért a „szövegelés” sohasem okozott gondot. De az első tényleges lépés talán egy iskolai dolgozat volt. A fényképész iskolában, tanárom dr. Hefelle József ajánlotta fel, hogy aki ír egy tanulmányt szabadon választott témáról, képekkel illusztrálva, részletesen kidolgozva, az kap egy ötöst, és a dolgozatot bekötve elteszik az iskola könyvtárában. Hű, ez nagyon komolyan hangzott. Úgy emlékszem ketten vettük magunknak a fáradságot, hogy mindezt végigcsináljuk. Az én témám „A gyújtótávolságok és a perspektívahatás” volt. Nagyon érdekesnek találtam a munkát, ahogy lépésről lépésre, gondosan megszerkesztve, megfotózva elkészült a tanulmány.
Az első publikált szakcikkeim 1976-ban jelentek meg a Fotó című lapban, ami akkor az egyetlen fotóújság volt. Ezek a diapozitív felvételtechnikáról szóltak. Ebben az időben már fotóriporter gyakornokként dolgoztam a Lapkiadó vállalatnál. A Fotó főszerkesztője Bence Pál javasolta, hogy a diára való fényképezés témájáról talán egy könyv is érdekes lehetne. Ő igazított el abban is, miként kell egy szinopszist összeállítani a könyvkiadónak. Magyarországon akkoriban csak egy helyen, a Műszaki Könyvkiadónál adtak ki fotós szakkönyveket. Összeállítottam hát a „Nagy dia könyv” tervezett vázlatát. Ennek egyik fejezete lett volna a felvételi fotótrükkök témája. Azt a választ kaptam, hogy csak ez érdekli a kiadót. Így született meg első könyvem, a Fantázia és fényképezés. Ez három évig íródott, és 1982-ben jelent meg. Eddig összesen öt könyvet és két oktató CD-ROM-ot írtam vagy készítettem.

- Manapság melyik élvez prioritást Önnél? Fotósnak, vagy inkább szakírónak tartja magát?

A munkaszerű fotózást már évekkel ezelőtt abbahagytam. Jelenleg csak saját újságomba és könyveimbe valamint kedvtelésből fényképezek. Nagyon leköt a lapszerkesztői feladat.

- Egyik alapítója és főszerkesztője a Digitális Fotó Magazinnak. Milyen igény mutatkozik idehaza a lap iránt?

Szerintem jelentős igény, mivel a lap jól fogy. Sok levelet kapunk. Legtöbbször pozitívakat, de a kritika sem hiányzik. Nagyon sokan egészen egyszerű, majdhogynem bizalmas kérdésekkel is hozzánk fordulnak. Ezt egyfajta kommunikátori sikernek lehet felfogni. Az olvasók úgy érzik, van egy barátjuk, akitől kérdezhetnek. Ha lehet, válaszolunk. Ha azt kérdezik, hogy milyen gépet vegyenek, akkor gyakran kitérünk a konkrét típus megnevezése elől. Ennek eldöntésébe sok szubjektív szempont is beleszól.

- A DFM főszerkesztőjeként és számos ilyen témájú könyv szerzőjeként minden bizonnyal használója is a digitális technikának. Előkerül azért még a filmes gép is?

Két filmes gépemet megtartottam, és nem is fogok tőlük megválni. Van egy kisfilmes Nikonom és egy Cambo kardán műszaki gépem Linhof objektívekkel. Ez utóbbival 6x7 cm-es rollfilmre és 4x5 collos síkfilmre lehet fényképezni. Ha egy jó kisfilmes diakockát 4800 dpi-vel beszkennelek, akkor 35 megapixeles digitális képet kapok. Ezért, ha nagy felbontásra van szükség, ma még a legjobb filmre fényképezni.

- Ön szerint mi a digitális fotózás/technológia előnye jelen pillanatban?

Röviden összefoglalva: gyorsaság, biztonság (azonnali ellenőrizhetőség) és sok képnél az alacsony költség. Az sem mellékes, hogy a „labormunkát” azaz a képek utólagos alakítását a számítógéppel magam végezhetem.

- Mi a véleménye a különféle digitális (szoftveres) képmódosító eszközökről? Esetleg használja ezeket saját képeinél?

Ezek a képkészítési folyamat, azaz a fényképezés szerves részét alkotják. Természetesen használom. Nem érezhetem azt egy képnél, hogy tényleg én csináltam, ha nem igazítom meg a tónusát, kontrasztját vagy a színét saját ízlésem szerint a Photoshoppal.

- Elárulná nekünk nagyvonalakban, hogy milyen felszerelést használ jelen pillanatban? Melyek a kedvenc eszközei, ötletei megvalósításához?

Nem szívesen sorolnám fel tételesen jelenlegi eszközeimet. Ezt ugyanis néhányan egyfajta referenciának tekintenék. Sokan úgy gondolják, hogy ha valaki belelát számos eszköz tesztelésébe, akkor biztosan a „legjobbat” veszi meg magának. Nos, a dolog nem ilyen egyszerű. Az igazság az, hogy még mindig nem találtam egy olyan tükörreflexes rendszert (típust), amely minden elvárásomat maradéktalanul kielégítené. Tehát amelynél tényleg úgy érezném, hogy biztosan és hosszú távra jól választottam. Ezért jelenlegi eszközeim ideiglenesnek tekinthetők. A bizonytalanság fő oka, hogy a gépvázak és az objektívek kínálata gyorsan változik. Nem lehet tudni, hogy hosszabb távon melyik márka hoz ki olyan tartozékokat, amelyeket a magam szempontjából ideálisnak tartok. Például a képstabilizátoros rendszerek helyett szívesebben látnék nagy fényerejű objektíveket.

- Találkozhatnak az olvasók valahol a fotóival?

Azt hiszem, hogy csak a Digitális Fotó Magazinban és a könyveimben. Számos képem maradt az MTI archívumában, ahova külsősként dolgoztam a 80-as években, de nem gondolom, hogy ezek mostanában gyakran megjelennének.

Köszönjük az interjút!



Fotovilág weboldala:
http://www.fotovilag.hu

 

Digiretus.hu - Digitális Fotók Retusálása - Photoshop TippKapcsolódó anyagok:

 

 

Hirdetés
 


Hozzászólások



 

Impresszum
| RSS

© nEtural webdesign 2006.
Az oldalon közölt bárminem kép, hang, írott anyag, valamint grafikai elem szabad felhasználására az oldal tulajdonosa fenntartja magának a jogot. A közölt elemek felhasználása a fenti tulajdonos engedélyéhez kötött !