Aktuális | Cikkek | Linkek |   Digiretus.ro
Photoshop Tipp|2016.08.08.
LightRoom|2016.06.15.
Android|2016.05.22.
Photoshop Videó|2016.05.16.
Photoshop Tipp|2016.02.12.

Támogasd a DigiRetust!

 


Reméljük megéri! :)


Adobe Lightroom - Dolgozzunk fel egy Nap fotót!

 


Mostanában volt aktuális a Nap fotózása, hiszen május 9-én volt a Merkúr áthaladás központi csillagunk előtt. Koca asztrofotósként én is próbáltam megörökíteni és a videóban látható lépésekkel dolgoztam fel a félresikerült képet.


Photoshop Touch (Android) - Kreatív színtelenítés (videó)

 


Ha nem elég a szimpla színtelenítés, hanem a világosságát és kontrasztját is állítani szeretnénk a képnek, akkor itt egy gyors megoldás.


Grunge (meggyötört) képhatás (Photoshop Videó Tipp)

szint: könnyű


Szükségünk lesz egy normál fotóra és egy erősen texturált képre, melyek keverésével "meggyötört" képhatást hozunk létre, és egyúttal megismerkedünk az összhatásmódok és az átlátszóság alapjaival.


Derítőfény az árnyékokra Photoshopban

szint: haladó


Ha fotód jórészt túl világos ahhoz, hogy egyszerűen tovább világosítsd, de a főtéma meglehetősen sötét, akkor szükséged lesz egy kis photoshopos derítésre.

 
 
   
 

Milyen képszerkesztő szoftvert használsz leggyakrabban?

Photoshop Elements
GIMP
Paint Shop Pro
más program
nem használok


   



Keresés az oldalon



Dosszié|2009.12.09.

Photoshop: Élesítés V.

 


A sorozat befejező része, bemozdult kép korrekcióval és a túlélesített fotók javításával.


 

Koncertfotók IV.


Az elmúlt időben a koncertképeket leginkább esztétikai, kompozíciós, és azok „üzenet” közvetítő szempontjaiból elemeztem. Azt gondolom, hogy viszonylag kevés szó esett a felvételi technikáról. Van mit pótolni, annál s inkább, hogy némiképp szentségtörésre készülök ez ügyben. Azt mondom ugyanis, hogy még mindig egyszerűbb egy analóg kamerával belekezdeni a koncertfényképezésbe, mint digitálissal! (aki gondolja, nyugodtan cáfolja! Képekkel.) Pontosan amiatt, mert ez az terület, ahol számos olyan dolog találkozik, amit szerintem még a digitális technika nem, vagy nagyon máshogy tud!

Hirdetés
 

Nyomtatóbarát verzió

www.digiretus.hu - fotóelemzés

 

 

Elöljáróban

Kezdjük ott, hogy könnyen átlátható legyen a dolog, a koncertek azok az események, például a színházi előadásokhoz hasonlóan, ahol szinte mindig kevés, vagy még kevesebb fényre számíthatunk.
Abból több fontos dolog is következik. Alapvetően négy lehetséges mód van arra, hogy kevés fényben képet készíthessünk: nagy fényerejű optikát használunk (f=1.4, f=2, esetleg f=2.8), hosszú expozíciós időket állítunk be, (nagyon) magas érzékenységű filmre dolgozunk, rávakuzunk a jelenetre. Szerintem az utolsó megoldás, az amit akár önszántunkból, akár a rendezők segítségével azonnal elfelejthetünk! A hosszú időkkel való próbálkozás számos esetben, ahol a színpadi mozgás lassú, vagy szinte nincs is, már megoldás lehet, állvány használata mellett. Azonban az itt mellékelt képek, és persze a korábbiak egy része is nyilvánvalóan „elkapott”, a mozdulatsorból kiragadott, kiemelt kép. Így az állvány zavaró lehet, a hosszabb, mondjuk 1/8-ad, 1/15-öd másodperc túl hosszú, és bemozdulásos életlenséget okoz.
Marad akkor a megoldás, magas érzékenységű filmet teszünk a gépbe, illetve a digitális kamerát ennek megfelelően 800, 1600, vagy 3200 ASAra állítjuk. (Ez utóbbi ismereteim szerint a digitális kamerák egy részénél nem választható opció, marad maximum az 1600 ASA.)
Tudjuk azonban, szem előtt tartva az optimálisan elérhető legjobb minőséget, hogy a digitális kamerák nagy része 800, 1600 ASA-n, már elég „zajos” (szemcsés) képeket csinál a ma kapható magas érzékenységű filmekhez képest. Marad az utolsó, szerintem legmeggyőzőbb érv az analóg kamera, és a szkennelés mellett, ami nem más, mint a nagy fényerejű optika! Ezek ugyanis attól a pillanattól fogva, hogy a profik és az amatőrök számára is elérhetővé váltak az autófókuszos lencsék szépen veszíteni kezdtek árukból, „hála” a marketing ellenérdekelt tevékenységének! Aztán jöttek a digitális kamerák, amik mindent tudnak, mindenben jobbak, meg filmet hívni drága, büdös, és bonyolult, így aztán azok a lencsék, melyek a 70-es, 80-as évek élvonalát képviselték, és Magyarországon is szinte státusz szimbólumnak számítottak, mára néhány tízezer Forintos eszközökké váltak. Higgyék el, ezek többsége vagy sokkal, de sokkal olcsóbb egy szuper digitális lencsénél, vagy csak kicsit olcsóbb, és sokkal több előnye van!
A filmhívásról meg annyit szeretnék mondani, hogy bár fekete-fehér esetén otthoni macera, tanulás, odafigyelés, stáb, színesnél pedig filmenként egy ezres a hívás ára, én nem dőlnék be a mindent tudó, „majdnem” profi digitális kamerának, ami sokkal jobban megéri, hiszen többet nem kell filmhívásra költeni!
Tudom, a kép azonnal megnézhető, ellenőrizhető, de ha egy pici gyakorlatunk van, egy picit odafigyelünk, és egy picit türelmesek tudunk lenni, akkor 99.9%-ban a laborban is megkapjuk a várt eredményt.
(A National Geographic fotósai, hogy egy elég kézenfekvő példát mondjak, a digitális kor előtt, akár hónapokig utaztak, dolgoztak anélkül, hogy egy árva kockát láttak volna az anyagból. Ehhez még azt szeretném hozzátenni, hogy a megnyomom a gombot, majd látom, hogy a kép jó, vagy el kell-e dobni gondolkodásnak van egy elég nagy baja. Sőt nagyon nagy baja! Az, hogy esélyt sem ad arra, hogy az elkészült képről gondolkozzunk, esetleg utólag döntsük el miért rossz, mit kellett volna máshogy tenni. Csak látjuk, hogy valami rossz, és kész! Tehát jön a következő, meg a rá következő, és talán valamelyik jó lesz! Azt már félve írom le, hogy a kicsi, bocsánat hatalmas kijelzőn nem biztos, hogy mindent jól látunk, lehet, hogy lesznek olyan apró, később fontossá váló dolgok, amikre az azonnali megsemmisítés miatt esélyünk sincs rátalálni. Aki másképp gondolja, kérem, hogy egy ideig ne töltse fel képeit a számítógépére, hanem a digitális kamera kijelzőjén nézegesse, szerkessze őket. Biztos előbb-utóbb érezni fogja a különbséget! Nem csak technikai értelemben!)

Félre értés ne essék, a digitális kamera nagyon-nagyon sok dolgot könnyebbé, gyorsabbá tesz, ráadásul hasznos demonstrációs eszköz. Abban azonban biztos vagyok, hogy nem csodaszer, ami mindig, minden esetben könnyebbé teszi a munkát.
Tudom, a megrendelésre szánt képek jelentős része már azonnal kell, de legkésőbb a koncert, esemény kezdete előtt. Ez viszont olyan külső szempont, ami normális esetben nem szerencsés meghatározója annak, hogyan, és mivel érdemes valamit fotózni!

.





Ez a kép készülhetett például 1/8-ad, 1/15-öd másodperccel is, talán még kézből is, vagy egy lábú állványról. A látószög úgy tűnik közel van az alapoptika (50mm) képszögéhez. Ez például lehet egy f/1.4 50 mm-es lencse, amit könnyen, és viszonylag olcsón be lehet szerezni használtan. Ekkor kis mélységélesség lesz a képen jellemző, de a nagy fényerő miatt gyorsabb mozgások is rögzíthetőek akár 1/125-öd másodperccel!





Ami szinte biztosnak mondható, hogy ez a fotó nem készülhetett 1/60-ad másodpercnél rövidebb idővel, és valószínűleg 135 mm, 180/200 mm, vagy ezeknél nagyobb telével! A felspriccelt vízből(?) látható, hogy a záridő nem lehetett sem 1/1000-ed, sem 1/500-ad, talán még 1/205-ed sem, mivel ezeknél az időknél a vízcseppek szinte megfagyasztva teljesen élesen látszódnának, a képen pedig ezek egy kicsit eltorzultan szállnak.
A teleobjektívekről annyit, hogy bár egy nagy fényerejű lencse drága és nehéz, addig már egy f/4 200 mm-es elfogadható áron beszerezhető. Itt a fényerő veszteség miatt mindenképpen magas érzékenységű filmet ajánlott venni, vagy ezt beállítani a digitális kamerán!




Ez az a kép, melyet mind digitális, mind analóg kamerával nehéz elkészíteni. Látszólag csak annyiról van szó, hogy egy tele objektívvel, ha nem részletképről van szó, bátor, szűk képkivágást alkalmazott a fotós!
Igen ám, de a fény érezhetően kevés volt, ezért a már említett nagy fényerő, magas filmérzékenység, egylábú állvány triász mellett szükség lehetett a fotós és modellje közti kontaktusra! Ez nagyon fontos része a munkának, hiszen ilyenkor nekünk pózolnak, ami jelentősen megkönnyíti a fotók készítését, akár ugyanannak a beállításnak több változatban való elkészítését! Így aztán könnyen elkerülhető, hogy egy rossz gesztus miatt megjelentetésre alkalmatlan legyen az amúgy nagyon jó kép!

Szöveg: Turay Balázs
honlap
Fotók: Bátky-Valentin Szilvia
honlap

 

 

Hirdetés
 


Hozzászólások



 

Impresszum
| RSS

© nEtural webdesign 2006.
Az oldalon közölt bárminem kép, hang, írott anyag, valamint grafikai elem szabad felhasználására az oldal tulajdonosa fenntartja magának a jogot. A közölt elemek felhasználása a fenti tulajdonos engedélyéhez kötött !