Aktuális | Cikkek | Linkek |   Digiretus.ro
Photoshop Tipp|2016.08.08.
LightRoom|2016.06.15.
Android|2016.05.22.
Photoshop Videó|2016.05.16.
Photoshop Tipp|2016.02.12.

Támogasd a DigiRetust!

 


Reméljük megéri! :)


Adobe Lightroom - Dolgozzunk fel egy Nap fotót!

 


Mostanában volt aktuális a Nap fotózása, hiszen május 9-én volt a Merkúr áthaladás központi csillagunk előtt. Koca asztrofotósként én is próbáltam megörökíteni és a videóban látható lépésekkel dolgoztam fel a félresikerült képet.


Photoshop Touch (Android) - Kreatív színtelenítés (videó)

 


Ha nem elég a szimpla színtelenítés, hanem a világosságát és kontrasztját is állítani szeretnénk a képnek, akkor itt egy gyors megoldás.


Grunge (meggyötört) képhatás (Photoshop Videó Tipp)

szint: könnyű


Szükségünk lesz egy normál fotóra és egy erősen texturált képre, melyek keverésével "meggyötört" képhatást hozunk létre, és egyúttal megismerkedünk az összhatásmódok és az átlátszóság alapjaival.


Derítőfény az árnyékokra Photoshopban

szint: haladó


Ha fotód jórészt túl világos ahhoz, hogy egyszerűen tovább világosítsd, de a főtéma meglehetősen sötét, akkor szükséged lesz egy kis photoshopos derítésre.

 
 
   
 

Milyen képszerkesztő szoftvert használsz leggyakrabban?

Photoshop Elements
GIMP
Paint Shop Pro
más program
nem használok


   



Keresés az oldalon



Harmadik szem|2009.12.08.

Harmadik szem (Fotóelemzés)

 


Újabb két fotót veszünk górcső alá.


 

Emlékbéklyók


A fényképezés elsődlegesen a pillanat elraktározására „kárhoztatott” tevékenység. Ezek a pillanatok aztán elég sokfélék, némelyek például a pillanatnál jóval hosszabb időintervallumot sűrítenek egyetlen olyan fényraktározó felületre, amelyet előzőleg a szemhúnyás többezredszer rövidebb ideéig ért fény. Ennél azonban sokkal fontosabb az, hogy a fény, ami rajzolta a képet elég érdekes témafelületekről verődött-e vissza az objektív irányába. A pillanatrögzítés eredményezhet művészi alkotásokat és silány, amatőr emlékképeket is. Gondolom senki nem ütközik meg azon, ha azt merem kijelenteni, hogy Robert Capa híres, D-napi fotója is emlékkép, miként a héthónapos Csontos Szilárdka hasonfekvős, gépbe nevető képe is. Csak míg az utóbbi csak egy egészen szűk kört, nevezetesen a családot érdekli, addig a riportfényképezés magasiskokláját jelképező alkotás az egész világ számára kincs. Az emeli az emlékképet általános művészeti értékké, ha a képen nem fedezhető fel semmilyen személyes kötődés, ha fotó mindenkihez szól, mindenki érzelmeit meg tudja érinteni. (Sokan írunk a szeretett embernek szerelmes verset, de ezek általában csak az érintettet hatják meg, a költők azonban úgy írnak szerelmi lírát szívük választottjainak, hogy attól minden versszerető szíve megforrósodik, még ha éppen nem is szerelmes.) Hagyjuk most a professzionális riportfotózást, hát még az elkötelezett, művészi ember- és eseményábrázolást, vegyük inkább górcső alá a szinte mindenki által művelt családi és egyéb emlékképeket, annál is inkább mert a legutóbbi batyuban két ilyen kép lapult. Még mielőtt bárki azt gondolná, hogy idegenkedem a fotózásnak ennek az ágától, az nagyon is téved, sőt, én magam is űzöm, épp azért mert fontosnak tartom a fényképezés eme funkcióját magam, családom, szeretteim és barátaim és a velük eltöltött idő miatt. Van azonban két alapvető szabály, amit igyekszem vasfegyelemmel betartani magamnak: 1. A legszűkebb körnek szánt képet is maximális technikai és esztétikai igényességgel készítem el. 2. A kész kép színvonala, tartalma és személyes kötődései határozzák meg a körnek azt szélességét, amelyiknek bemutatom. Ha bárki ezekkel az önkorlátokkal fog neki az emlékképek készítésének, akkor megtanul maga is szelektálni, és a lapos, még az érdekelteknek is unalmas, vagy nézhetetlen képeket képes lesz kiírtani az archivumából. Kaptam két képet, az egyik az igényes családi emlékképre szép példa, míg a másik a csapnivaló amatőrizmus, az átgondolatlan, utómunka nélküli kattogtatás elrettentő példája. Ezzel kezdem, hogy jó szájízzel lapozhassunk majd tovább…

Hirdetés
 

Nyomtatóbarát verzió

Digitális Fotó elemzés

 

Digitális Fotó Elemzés - Pörög


Pörög

Nem pörög! A képen legalábbis nem. Ha ezt hozzá kellett írni, akkor más se pörgött a fotózó fejében. Az automatizmus és a meglátni és azonnal meglőni elszomorító példájával állunk szemben. A kép csak azért jól exponált, mert a felső rész vakító fényei megadták a megfelelő korrekciót az előtér számára. Képzeljük el, ha az nem lenne a képen, amitől ugyan lényegesen jobb lenne a kompozíció, milyen túlexponált képpel állnánk szembe. Nézem az EXIF-et, minden automatában van, az érzékenység, a fehéregyensúly is. A gép meg normál programban, ezért az automatika által meghatározott 200 ISO mellett 8/60 volt az expozíció. Szó se róla, a statikus részek élesek végig az egész kép tartományán, csak éppen érdektelenek, ezért feleslegesen élesek. Legalább egy sportprogramba átállította volna a kolléga. Jóval nagyobb rekesznyílás mellett egy gyorsabb zársebesség megfoghatta volna a kép szereplőit, a játszó gyerkeket. Így sem lendület, sem arc, semmi, csak por és fű.

Rossz a nézőpont. Úgy kellett volna helyezkedni, hogy a két tuskó ne súlyozza el a képet balra. Ha nem volt mód fellépni valamire, egy padra például, akkor magasra tartott kézből lehetett volna lefelé fényképezni. Úgy lemarad a világító felső rész, ami ellenállhatatlan erejű mágnesként vonzza ki a lényegről a szemet. Sajnos épp a legizgalmasabb gyerekfigura van nekünk háttal, és ő is a legéletlenebb. Nem lehetett volna megvárni, míg úgy fordul a pörgettyű, hogy ez a kisfiú kerül velünk szembe? Akkor minden arc ott lenne a képen. És ha már a pörgés érdekel bennünket, akkor miért nem állványról fotózunk, hosszú idővel, hogy valódi, tudatosan érzékeltetett mozgást lássunk?
Tételezzük fel, hogy így történt a kép elkészítése. Akkor is az utómunkával le kéne vágni a kép felső részét, alulról pedig vagy levágni, vagy kiklónozni a belógó kődarabot, ami minden ránézésre elsőként akad a szemünkbe.
Csak egy ötlet, ha legközelebb ilyen helyzetekbe kerül. Ha ismerősek a gyerekek, egyszerű a dolog, de nem ismerősökkel is könnyű szót érteni. Tessék odaülni az üres ülőkébe, és velük együtt pörögve fotózni, a lehető leglassúbb zársebességgel, amit még meg tud kézben tartani. Ugye el tudja képzelni a hatásosabb végeredményt?


Digitális Fotó Elemzés - Megvagy


Megvagy!

Meg bizony! Meg van fogva… …a pillanat. Még akkor is, ha nem szerencsés az oldalarány, az ember azt érzi, hogy vagy elől, vagy hátul, esetleg lent/fent sok felesleg volt és azért kellett ilyen szűkre szabni a képet. És a gyerek homlokából előtörő autóbelső sem a legsikerültebb, de amúgy az összlátványon alapvetően nem ront. Balra fent és attól mégfeljebb, vissza jobb felé a két fényes folt csak a vájtszeműeket zavarhatja, de mindig megéri ezek eltüntetése. Ha megszokjuk, hogy a kritikus szemmel vizsgálódóknak felelünk meg, önkéntelenül is igényessé válunk.

A kép ezek ellenére jó. Érezni, még a profil ellenére is a kis ember összpontosítását. A tekintet egyértelműen a buborékot elkapni igyekvő kéz felé irányul. A miénk is, ez a szürke közegből élesen kiemelkedő, színjátszó buboréknak köszönhető. A gyerek szeme és két kezecskéje remek háromszög kompozíciót eredményez, nyugalmat, áttekinthetőséget eredményezve.

A kép nem nyerne díjat egy gyermekfotó-pályázaton, de készítője büszkén mutogathatja a család tagjainak és az érdeklődő barátoknak, kollégáknak. Színvonalas emlékképet készített.

 

Szöveg: Vajda János
honlap

 

Hirdetés
 


Hozzászólások



 

Impresszum
| RSS

© nEtural webdesign 2006.
Az oldalon közölt bárminem kép, hang, írott anyag, valamint grafikai elem szabad felhasználására az oldal tulajdonosa fenntartja magának a jogot. A közölt elemek felhasználása a fenti tulajdonos engedélyéhez kötött !