Fotózási alapok

Petur tanár úr most feltúrta a sulikban nem rendszeresített törikönyveket, hogy kiderítse a manapság legnépszerűbb digitális fényképezőgép gyártó cégek neveinek eredetét.

Tudtad, hogy van női és férfi fejtartás? Mármint egy fotón pózoló modellt illetően. Itt most megmutatom mi kettejük közt a különbség, és nem marad ki a véleményem sem ezzel a „pózológiai” alapvetéssel kapcsolatban.

DUTO, láttad már ezt a feliratot, például egy elmosó szűrő dobozának oldalán? Tudtad honnan származik? Tudtad, hogy megalkotói magyarok? Videómban összesezdtem egy világszerte ismert és gyártott szűrőfajta születésének körülményeit.

Újra az olcsóbbik végén fogom meg az otthoni „műtermeskedést”. Egyetlen lámpával készítünk több fényforrást imitáló, titokzatos portrét, a végén pedig fel is dolgozom a képet. Mindez akár a szoba sarkában is megoldható lesz.

Megihletett egy híres sztárfotó, úgyhogy vettem a fáradtságot és megpróbáltam lemásolni, majd feldolgozni. Nálam így készül az „önkéntes igazságosztó” portré.

Nem a legöregebb, és nem a legdrágább anyagokból készült, ráadásul csak egy kommersz modell tesztpéldánya, mégis ez a ma a világ legdrágábban elkelő fényképezőgépe, mely részben egy betegségnek köszönheti megszületését.

A Hasselblad középformátumú filmes gépei mint a Holdmissziók elmaradhatatlan kellékei vonultak be a köztudatba, de nem ezek a készülékek váltak az űrutazások leggyakrabban használt fényképezőgépeivé. Egy ismert, japán kisfilmes gépeket gyártó cég a NASA abszolút kedvence.

A videózásban a hagyományos fotós alapfogalmak – mint például a záridő – mellé bejön a zárszög kérdése is, mely nagyon is összefügg az előbbivel. A digitális kamerák korában már nem feltétlenül kell vele tisztában lenned, csak ha a mozifilmekhez hasonló látványt szeretnél. De akkor nagyon.

A játékosok súlyos pénzeket áldoznak a minél magasabb képkockaszám oltárán a mozifilmeknél azonban vagy 100 éve megállt az idő az akkoriban bevezetett 24 kép/másodpercnél. Videóm most arra keresi válaszokat, hogy miként alakult ki ez a régi szabvány és miért pont ennyi a mozifilmek sebessége?

A korábban megismert első és hátsó redőnyre szinkronizált villanás kimondottan hosszú záridőknél fontos, míg a HSS, azaz nagy sebességű szinkron segítségével nagyon rövid záridők mellett tudunk villogni.