Minden képszerkesztő szoftvernek megvannak a maga egyszerű módosító eszközei, melyekkel sokszor csak egyetlen kattintás és máris előidézhetjük a szükséges változást. Többnyire a fotó világosítása, kontrasztbeállítása is ilyen. Nem kell hozzá más csak megkeresni a „világosítás”, vagy „fényesség/fényerő” parancsot, beállítani egy pozitív értéket és a kép máris világosabb. Igen ám, de ezek a lehetőségek nem mindig adnak jó eredményt. Ilyenkor jön jól a második vonal, az alternatív beállító eszközök. Közülük ismerkedünk meg egy nagyon is kézenfekvővel.
Töltsd be a fotót GIMPbe!
Fényképünk meglehetősen alulexponált. Legalábbis ami az előteret illeti. A fák szinte teljesen árnyékban vannak, de az ég is egy kicsit sötétebbre sikerült a valóságosnál.
Kézen fekszik
Az egyszeri GIMP használó ilyenkor a legkézenfekvőbb módszer a Fényerő parancs után nyúl, melyet az Eszközök/Színeszközök/Fényerő-kontraszt menüpont alatt talál. Beállító ablakában egyszerre szabályozható a világosság (fényerő) és a kontraszt.
Ha megpróbálom növelni a világosságot a Fényerő csúszka segítségével, a fenti eredményt kapom. A kép ugyan világosabb lesz, de teljesen ellaposodik, kontrasztszegénnyé válik. Mintha köd lepné be a tájat.
„Sebaj”, gondolhatja az egyszer GIMP-es, „azért van ott a kontraszt csúszka, hogy azzal javítsunk a problémán”.
Kontrasztot neki!
Ha a Kontraszt csúszkán növelem az értéket, valóban eltüntethető a „köd”, de a kép így sem az igazi. Elkezdenek eltűnni a világos és a sötét árnyalatok. Az ég például szinte teljesen fehérré ég, míg az árnyékok túl sötétek és szintén részlettelenek lesznek.
Ez sem a legjobb megoldás. Felejtsük is el, és találjunk valami jobbat!
Más út
Megoldást a kicsit lejjebb található Eszközök/Színeszközök/Szintek parancs jelenthet. Korábban már többször volt róla szó, többek között a világosság beállításával kapcsolatban is. Akkoriban a Bemeneti szintek két szélső (fekete és fehér) nyilát tologattuk, így érve el jobb világosságot. A mostani példánkban a középső (szürke) nyíl eltolása ad jobb eredményt. Ez a nyíl jelképezi a kép közép-árnyalatait, vagyis egy átlagos megvilágítottságú képnél a legfontosabb világossági tartományt. Balra tolva világosíthatunk, jobbra sötétíthetünk ezeket az árnyalatokon.
Kisebb mértékben a csúcsfények, vagyis a fehér közeli és az árnyékok, azaz a fekete közeli árnyalatok is világosodnak, emiatt óvatosan használjuk, nehogy részlettelenekké váljanak ezek a részek!
Esetleg a Kimeneti szinteken is állíthatunk egy kicsit, ez a világos részeket – esetünkben a felhőket – szürkíti kissé. Ezzel viszont még óvatosabban bánjunk, és nincs is rá feltétlenül szükség.
Ködösítés nélkül
A beállítás eredménye sokkal jobb, mint a sima Fényerő parancs esetében. Megmaradt a kép eredeti kontrasztossága és árnyalatai.
Budai Petur