Célunk ezúttal a haladóbb GIMP kijelölőeszközök rövid bemutatása, mint amilyen a Bézier-útvonal, vagy Intelligens olló. Használatuk pontosabb eredményt adhat, de alkalmazásuk egyben nehezebb is.
A Bézier görbéken alapuló kijelölést például számos más képfeldolgozó és vektoros grafikai program alkalmazza. Megtanulásuk révén tehát egy nagyszerűen használható, pontos eszköz birtokába jutunk, melyet más alkalmazásokban is biztonsággal kezelhetünk.
A Bézier-útvonal (BézierPath)
Ez az egyik leghatékonyabb kijelölőeszköz. A kijelölés során szabályozó pontokat helyezünk el a képernyőn. Ezeket kezdetben egyenes szakaszok (útszegmensek) kötnek össze, melyek később tetszőlegesen görbíthetők, és ezzel bármilyen formát egyszerűen ki tudunk jelölni. Ez az egyetlen kijelölőeszköz, mely használatakor a kezdeti kijelölés módosítható.
A Bézier-útvonallal jelöljünk ki a kép szerint négy pontot. Ehhez ötször kell a képablakra kattintani, hiszen a kezdeti pontra kétszer kell, ezzel zárjuk le a kijelölést. A kijelölést később is lehet módosítani. Miután a kiindulópontra újból kattintva lezártuk a kijelölést, vigyük a kurzort bármely szabályozó pont fölé. Ekkor megváltozik a kurzor, és a kijelölés módosítható.
Kattintsunk a pontra, tartsuk lenyomva az egérgombot és mozgassuk az egeret. A pont körüli két útszegmens meggörbül. Megjelenik a pont körül két, egymással párhuzamos szakasz. Ezekkel lehet a görbülést szabályozni. Minél távolabb visszük a szabályozó fogantyú végén lévő négyzetet a ponttól, az útszegmens annál görbébb lesz, irányával pedig a görbülés irányát határozhatjuk meg.
A szabályozó fogantyúkat egyenként is mozgathatjuk, ekkor a Shift billentyű nyomva tartása közben végezzük el az előző próbát. A Szabályozópontok helye is változtatható. A Ctrl billentyű nyomva tartása mellett kattintsunk a pontra, vagy a szabályozó fogantyúra és húzzuk el a pontot az új helyére.
Miután a Bézier-útvonal minden szabályozópontját a helyére raktuk és az útszegmenseket megfelelően görbítettük, az útvonalat kijelöléssé alakíthatjuk. Ehhez nem kell mást tennünk, mint a zárt útvonal belsejébe kattintani. Ekkor a kurzor is megváltozik, a nyíl alatt szaggatott négyzet jelenik meg. Ez a masírozó hangyákra utal. A GIMP szaggatott vonallal jelzi a kijelölések határvonalait, melyek mozognak, innen a kifejezés. A kijelölést visszaalakíthatjuk útvonallá, pl.: ha észrevettük, hogy valamit nem jól csináltunk. Ha a zárt görbe belsejébe kattintunk a Ctrl billentyű nyomva tartása mellett, akkor a kijelölés újból útvonal lesz, módosíthatjuk.
Nézzük meg ezt a gyakorlatban is!
Adott egy kép, melyről a híd boltívét akarjuk kivágni. A fenti ábra szemlélteti a bézier-útvonal létrehozásának első lépését: elhelyezzük a megfelelő helyekre a szabályozópontokat, majd lezárjuk az útvonalat. Mivel láthatjuk, hogy a szabályozópontok a boltív szélén vannak, de a vonalszegmensek nem illeszkednek a körvonalához.
A fenti ábrán láthatjuk, hogy a legfelső szabályozóponthoz tartozó útvonalszegmenseket egymástól függetlenül kellett alkalmaznunk, a Shift billentyű nyomvatartása mellett húztuk a szabályozófogantyúkat egyenként. Itt, a már ismertetett módszert alkalmaztuk. Miután az összes útvonalszegmenst a boltívhez illesztettük, az útvonalat kijelöléssé alakítjuk.
Ezt a következő ábránk mutatja. A kijelölt alakzat körül megjelennek a masírozó hangyák. Ez a gyakorlat jó példa volt arra, hogy hogyan lehet néhány kattintással kijelölni egy szabálytalan alakot, amelyet más eszközzel igen bonyolult munka volna.
Itt tesszük fel a kérdést: hová kell a szabályozó pontokat helyezni?
- Tegyünk szabályozópontot minden sarokba, és ahol kettőnél több féle görbület van.
- Egyenes oldalhoz elég csak a két végpontjára tenni szabályozópontot.
- Göbét két pont között hozhatunk létre, ha köztük van egy harmadik pont, a görbe nem a két szélső pont között fog létrejönni, hanem a kijelölt pont és szomszédja között.
Az Intelligens olló
Ez az eszköz úgy működik, hogy egérkattintással egymás után kijelölt pontok között minél szorosabban követi az állandó színnek megfelelő kontúrt. Ezt az eszközt nem ajánlanám használatra, mert nem működik ahhoz elég jól, hogy kijelöljünk vele, hiszen kevés olyan képpel állunk szemben, ahol elég erősen eltérnek a szomszédos alakzatok színei. A másik indok az, hogy kevés az olyan kijelölés, amit más eszközökkel ne tudnánk jobban megcsinálni.
Bíró Tamás